Színes bőrűek közt nőtt fel, és elvarázsolta a zenéjük. A hangja is olyan volt, mintha egy lett volna közülük. A Király – ahogyan még ma is emlegetik- sokat tett azért, hogy Amerika elfogadja őket. Persze ennek ő maga nem volt tudatában, hiszen Elvis csak énekelt és táncolt, vagyis azt csinálta, amiről mindig is álmodott.
Mégsem sikersztori története.
1935. Január 8-án Gladys Love Presley egypetéjű ikreket szült. Elsőszülöttje azonban nem maradt életben. Csak a másodi fiú, Elvis bizonyult elég erősnek, az anyja pedig meg volt róla győződve, hogy a fiú elszívta ikertestvérétől a táplálékot, s minden erő belé szállt. Ezt aztán nem győzte hangsúlyozni Elvisnek, amivel erős bűntudatot keltett a fiúban. Na meg óriási terhet is rótt rá.
Elvis apja, Vernon Presley piti bűnöző volt. Rablásokból próbálta családja betevőjét biztosítani. Párszor le is csukták, a család pedig egyre rosszabb körülmények közé került. Végül arra kényszerültek, hogy színes bőrűek környékére költözzenek, ami Elvis számára sorsszerűnek bizonyult.
Barátai a környékbeliek közül kerültek ki, s ha mindez nem lett volna elég, még a zenéjükben is beleszeretett. A legenda szerint meghallott egy istentiszteletet és beszökött, mert annyira magával ragadta a gospel. Onnantól kezdve élete célja nem lehetett más, csak az, hogy zenével foglalkozzon.
A színes bőrűek maguk közé fogadták, de persze hófehér bőrével kilógott közülük. Az iskolában a fehérek nem tudtak mit kezdeni a színes bőrűként viselkedő fiúval, így Elvis a két rassz közé szorult örökre. Őt ez nem zavarta, csak zenélni akart, és hamarosan talált is egy bandát ehhez. Első slágerjüket a rádiók is játszani kezdték, nagy sikerrel.
Akkoriban Tom Parker ezredes is a városban járt a cirkuszával, s keresett valakit, akivel be tudja vonzani a fiatalokat is a közönség soraiba. Elvisről és barátairól akkor már sokat beszéltek, így az ezredes megnézte a műsort, és rá is talált az aranytojást tojó tyúkra.
Hamarosan telt házas előadásokat tartottak, mert Elvis zenéje és mozgása hisztériát váltott ki női rajongóiból. Hamarosan az ezredes felhagyott a cirkusszal, és csak Elvis menedzselésével kezdett foglalkozni.
Presley rövid idő alatt Amerika kedvence lett. A televízióba is bekerült. Az ország vezetői ekkor szembesültek azzal, hogy színes bőrű zenét népszerűsít – még javában dúlt a szegregáció- és a mozgása obszcén és vulgáris, vagyis szexuális üzenetet tartalmaz. Ez az 1950-es évek végén még nem nagyon volt elfogadható, ami miatt több tv műsorban nem szerepelhetett, és a konzervatív újságok is elítélték őt.
Az ezredes sok fenyegetést kapott politikai körökből. Főként, mert ők tudták róla, amit Elvis nem, hogy egy illegális holland bevándorló, akit bármikor kitoloncolhatnak, így rávette menedzseltjét, vonuljon be katonának, hogy bizonyítsa, ő egy rendes fiú.
Elvis nem akart belemenni, már csak azért sem, mert anyja kiborult a gondolattól is. Végül mégis elment, és az anyja, akinek egyébként is gondja volt az alkohollal, csak ivott és aggódott, ivott és aggódott, míg bele nem halt (a hivatalos verzió szerint alkoholmérgezésben halt meg), amit Elvis sosem tudott feldolgozni. Altatókat kért a katonai orvostól, és gyógyszerfüggő lett.
Igaz, a katonaság elhozta neki a szerelmet. Németországi szolgálata alatt az ezredes mostohalánya, a 13 éves Priscilla felkeltette érdeklődését. Ők ketten barátok, majd szerelmesek lettek. A katonai szolgálat letöltése után még négy évig udvarolt a lánynak, majd szülői engedéllyel elvette feleségül a még mindig csak 19 éves Priscillát.
Közben újra koncertezni kezdett, majd másik nagy álmát igyekezett valóra váltani. Filmezni kezdett. Bár prózai szerepben szeretett volna tündökölni, de inkább csak azok a filmjei lettek sikeresek, amelyekben énekelt.
Pályafutása -filmes szereplései ellenére is- leszálló ágba került.
A 60-as évek végén már menedzsert akart cserélni. Főleg miután megszületett lánya, Lisa Marie. Akkora már a Rolling Stones a Beatles is hódító körútra indult. Az ezredes azonban folyamatosan azt hangoztatta, hogy külföldön nem tudja garantálni a biztonságát. S ez a Sharon Tate-, a Martin Luther King- és a Kennedy-gyilkosság után, valós problémának tűnt.
A világ helyett Las Vegast ajánlotta Elvisnek, ahol az énekes tudta nélkül 5 éves szerződést kötött. Így bár látszólag végül az ezredes belement abba, hogy Vegas után a Király világ körüli turnéra menjen, az egészből nem lett semmi. Mert az ezredes mindig illegális bevándorló maradt, sosem kapott állampolgárságot.
A Casino állta Presley minden költségét, ám ezt az énekes nem tudta, és egy horribilis összegről benyújtott számlától megrettent. Nem rúgta ki az ezredest, helyette egyre mélyebbre süllyedt a receptre felirható serkentőszerekben és nyugtatókban. Az sem segített, hogy Priscilla is elhagyta őt. Nem azért, mert minden éjszaka más nővel bújt ágyba, hanem a drogok miatt, és mert a lányukkal sem foglalkozott már.
Elvis magára maradt milliós nagyságrendű rajongóival. S bár világ körüli turnéra nem ment, az ezredes elintézett neki egy világon mindenhol vetített televíziós fellépést.
S eztán Elvis már valóban Királynak érezte, hitte magát.
Bár élete során 700 dalt vettek fel vele, soha nem írt egyetlen dalt sem. Mégis, az ő előadásmódjában minden régi zene új életre kelt. Bár élete végére elhízott, árnyéka volt önmagának, rajongói így is szép számmal maradtak a Föld minden pontján, s mindet sokkolta, ami 1977-ben történt.
Pedig élete éppen kezdett újra sínre kerülni. Eljegyezte barátnőjét, aztán újra színpadra állt. Vagy inkább ült, zongora mellé. A fellépés után pár nappal azonban Elvist jegyese a mosdótól nem messze találta meg, holtan. A testében a boncolás után többféle erős nyugtatót és serkentőt találtak. A hivatalos közlemény szerint szívinfarktusba halt meg, mindössze 42 éves korában.
Az ezredes, aki már Elvis életében is minden bevétel felét kapta, továbbra is szerződéseket kötött a nevében. Pénzsóvárgása, saját jóléte miatt kötötte meg a Las Vegasi szerződést is, mert élethosszig tartó lakosztályt, és a játékasztalokhoz és pókergépekhez való hozzáférést kapott, azért, mert Elvis hetente több alkalommal ott énekelt. Eredeti nevén Adreas Cornelis (Dries) van Kuijk mindent kihozott az Elvis kultuszból, amit csak lehetett. De nem azért, mert annyira tehetségesnek tartotta menedzseltjét (hiszen annak temetésére hawaii ingben, kalapban jelent meg), hanem mert számára, és Elvis rajongói számára a show folytatódott.
Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat.
KATTINTS IDE!
Köszönjük!
EZ IS ÉRDEKELHET: