Az egyik legkorábbi fejlett civilizáció az övék. Legendák szólnak fáraóikról és számtalan teória született már piramisaik építési módjáról. Még mindig nem tudjuk, hogy mi célból húzták fel a piramisokat úgy, ahogy. Sok a kérdés, kevés a válasz, de egyes dolgokról már kiderült, hogy nem úgy van, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
Na de nézzük mik is ezek pontosan!
Nem rabszolgák építettek a piramisokat
Bár még mindig tartja magát a nézet, egyre több rá a bizonyíték, hogy valójában önkéntes egyiptomi munkások építettek a piramisokat. Kaptak érte fizetést, sőt, munkájukért nagy tisztelet övezte őket. Olyannyira, hogy az általuk épített piramisok közelében is lettek eltemetve.
Az uralkodókat nem mindig hívták fáraóknak
I.e. 1200-ig három címe volt az uralkodóknak. Főként azért, mert addig két részre, Alsó- és Felső-Egyiptomra tagolódott az ország. Uadjet Alsó- Egyiptom Neheb Felső-Egyiptom uralkodójának neve volt. És hozzájuk tartozott mindenek ura Hórusz.
Ma is használt tárgyakat találtak fel
A fogkrémet az egyiptomiak használták először a történelemben. Persze nem a ma ismert formájában. Porított ökörpatából, égetett tojáshéjból és habkőből állítottak össze a pasztát. Hogy aztán ez milyen hatásfokkal működött, már más kérdés.
A táblajáték is a piramisok hazájának lakóihoz köthető. Már I.e. 3100-ban is említenek egyet, amely neve Szenet néven ismert. Az eddigi legrégebbi példányt Tutanhamon sírjában találták.
Nem ők mumimifikáltak először
Habár a mumifikálásról mindenkinek az egyiptomiak ugranak be, 2019-ben bebizonyosodott, hogy nem ők voltak, akik ezt az eljárást
használták először. Őket megelőzve ugyanis Dél Amerikában, Chilében Chinchorroban fedeztek fel több mumifikált tetemet. Ezek a múmiák 2000 évvel korábbra datálhatók, mint az első egyiptomi múmiák.
Az ősi Egyiptomban számtalan kiváltsága volt a nőknek
Elválhattak, sőt biróság elé is vihettek olyan ügyeket, mint a férj általi bántalmazás. Ha megözvegyültek nem kellett patrónust maguk
mellé fogadniuk, nevelhették egyedül gyermekeiket tovább. Lehetett saját tulajdonuk és az üzleti életben is részt vehettek.
A tevéket sosem használták teherhordásra
A két pupú állatok ugyan megfelelőek lehettek volna e célra, ám ők szabadon éltek egykor a sivatagban. Így helyettük rabszolgákat
és szamarakat használtak erre a célra.
A piramis, mint ékszer
A fáraók végső nyughelyének szánt építményeket mészkőből húzták fel, amelynek elemeit egyenként felpolírozták. Ennek köszönhetően,
ha a piramisra sütött a nap, akkor az úgy ragyogott, mintha egy óriási ékszer lenne. Az így fénylő piramist lehetett látni az Izraeli hegyekből.
Sőt, egyes vélekedések szerint a Holdról is. ( Ez utóbbinak kicsi a valószínűsége.) Ráadásul, bár a nap állandóan az építményre sütött,
bent mégsem emelkedett a hőmérséklet 20 fok fölé. Mert a mészkőnek köszönhetően a piramis egy nagy légkondicionálóként működött.
Sminket egészségügyi okokból is viseltek
Azt jól tudjuk, hogy az ősi Egyiptomban férfiak és nők egyaránt viseltek sminket. Az azonban már kevésbé ismert tény, hogy azért is festettek szénnel mandulaszemeket maguknak, mert az védte szemüket a káros napsugaraktól és megelőzték vele a szemgyulladást. Persze volt
spirituális oka is. Például az, hogy a szénnel kihúzott szemekkel próbálták távol tartani maguktól a gonosz szellemeket.
Kleopátra eredete, találmánya
Nem volt egyiptomi és nem is volt kimondottan szép. A korabeli írások inkább karakteres arcú nőként emlékeztek meg róla. VII. Kleopátra macedón felmenőkkel rendelkezett. Származását tekintve görög volt. S bár nem volt feltűnően szép, mégis elcsavarta Róma két jeles férfiújának fejét.
Az biztos, hogy a testét tudta használni, és maga sem vetette meg az élvezeteket. Egyes kutatások arra engednek következtetni, ő találta fel az első vibrátort. Dühös méheket zárt dobozba és tette aztán az eszközt oda, ahova kell…
EZ IS ÉRDEKELHET: