A kötődés önmagunkról és másokról alkotott képünk alapja

A kötődési mód határozza meg, hogyan viszonyul a kisgyermek elsődleges gondozójához, általában az anyához, illetve a későbbiekben társaihoz, s milyen képet alkot önmagáról és másokról. A gyermek és gondozójának kapcsolata válik a későbbiekben minden kötelék mércéjévé, mintájává. S e mintákat a felnőtt nem ritkán örökül hagyja utódaira.

A felnőtt népességnek körülbelül fele biztonságosan kötődik. A bizonytalanul kötődők nagyjából 20 százaléka szorongó, 25 százaléka elkerülő, 5 százaléka szervezetlen.

Négy egyszerű kérdésre kell válaszolnod – hozzá elolvasnod a jellemzéseket –, s megtudhatod, melyik kötődési mód jellemző rád.

– Megérdemled, hogy szeressenek?
– Képes vagy alkalmazkodni, úgy viselkedni, hogy megkapd a vágyott szeretetet?
– A többi ember megbízható?
– A többi ember elfogad, hajlandó törődni veled, amikor szükséged van rájuk?

Biztonságos kötődési mód

Ha biztonságosan kötődsz – válaszaid mindegyike „igen” –, akkor kedvezően ítéled meg magadat és másokat is.

A biztonságosan kötődő személy fájdalmas tapasztalatai ellenére is képes tárgyilagosan értékelni a valóságot. Megbízik másokban, s mások is megbíznak benne. Elfogadja a szeretetet, viszonylag könnyen közel kerül másokhoz. Nem fél a meghittségtől, és nem esik kétségbe, ha mások eltávolodnak tőle. Képes függeni anélkül, hogy függővé válna. Nem jelent gondot számára segítséget kérni, vigasztalást keresni másoknál. Kapcsolatait, valamint céljait, feladatait egyaránt fontosnak tartja. Kapcsolatai jellemzően kölcsönös előnyökön alapulnak.

Bizonytalan kötődési módok

Ha bizonytalanul kötődsz – válaszaid egyike-másika „nem” –, akkor kedvezőtlenül ítéled meg magadat (és) vagy másokat.

A bizonytalanul kötődő ember fájdalmas tapasztalatai nyomán hajlamos elferdíteni a valóságot. Baljóslatú hiedelmeket alakít ki magáról (és) vagy másokról.

Ha gondozója nem fogadja el őt feltételek nélkül, a gyermek úgy hiszi, a szeretetet azért nem kapja meg, mert ő nem elég jó, illetve mások nem megbízhatók.

Ha a szülő nem következetes – kiszámíthatatlanul, egyszer szeretetteljesen, másszor közönyösen vagy elutasítóan viselkedik –, gyermeke nem lehet biztos benne, hogy feltétel nélkül elfogadják. Felemás érzéseket táplál gondozójával szemben. Szorong, aggodalmaskodik. Ellenséges érzéseit elfojtja vagy túlhangsúlyozza.

Ha a szülő közönyösen, elutasítóan viselkedik, gyermeke érzelmileg leválik róla, eltemeti érzéseit. Elhatározza, hogy többé nem kerül kiszolgáltatott helyzetbe; maga veszi kezébe sorsának irányítását. Senkihez sem, csupán önmagához ragaszkodik, magában bízik.

Anyák, szeressétek gyermekeiteket!

Érzelmileg eltávolodik másokról, hogy megvédje magát a csalódások fájdalmától. Nem találja helyét a világban. Érzelmei gyakorta szélsőségek között ingadoznak; dühös, elégedetlen, féltékeny stb.; kapcsolatai jellemzően rövid életűek.

Szorongó kötődési mód

A szorongóan kötődő személy jellemzője a szeretetéhség, mohó ragaszkodás, a bizalmatlanság és bizonytalanság, és a meghittségtől, valamint az elhagyástól, elutasítástól, szégyentől való rettegés. Erősen függ másoktól; hajlamos a rászoruló, tehetetlen gyermek szerepét alakítani. Jellemzően másoktól várja a segítséget, a vigasztalást. Hajlik a kapcsolat eszményítésére, fontosságának túlhangsúlyozására, céljai és feladatai rovására. Kapcsolatai jellemzően kizsákmányoló jellegűek; másoktól elsősorban gyermeki szükségleteinek (pl. ajnározás) kielégítését várja.

Szüntelenül alakoskodik. Eleinte szórakoztató, később bosszantó, sőt elviselhetetlen. Mások jóváhagyását általában befolyásolással (pl. csábítás, erőszakoskodás, gyermeteg ravaszság, indulatkitörés, követelőzés) szerzi meg. Bizalmatlansága és bizonytalansága miatt – nem lehet őt megnyugtatni észérvekkel – megszállottan hajszolja a ragaszkodás tanújeleit. Igyekszik irányítani és próbára tenni kapcsolatait, ezzel azonban előbb-utóbb elidegeníti szeretteit. Életútját kudarcok sorozata, ismétlődő kapcsolati válság, nagyszámú szerelmi kaland, szakítás és válás jellemzi.

A hisztrionikus és a borderline viselkedészavarral küzdő személyek a szorongók mintapéldányai. Hitük szerint önerőből nem szerezhetik meg, amire szükségük van. Jelmondatuk ez lehetne: „Gyűlöllek, mert függök tőled. S mert függök tőled, kötelességed gondoskodni rólam, nem hagyhatsz el!”

Elkerülő, elutasító kötődési mód

Az elkerülő személy nem bízik másokban; a meghittséget fojtogatónak érzi, és fél az elköteleződéstől; érzelmileg gyakorta elérhetetlen. Szüksége van személyes térre és szabadságra. Nem akar másoktól függeni, és nem akarja, hogy mások függjenek tőle. Hajlik a kapcsolatok leértékelésére; előnyben részesíti céljait, feladatait. Kapcsolatai jellemzően felszínesek; másoktól nem vár, és rendszerint nem kér segítséget, vigasztalást.

A szkizoid viselkedészavarral küzdő az elkerülők mintaképe. Hite szerint csak magára számíthat; önerőből is megszerezheti, amire szüksége van. Jelmondata ez lehetne: „Eredj innen, gyere csak; nem kell nekem, volna csak.”

Szervezetlen kötődési mód

A szervezetlen kötődési mód viszonylag ritka. Az ilyen módon kötődő személy ellentmondásosan viselkedik. A szorongó (rászoruló, ragaszkodó) és az elkerülő (távolságtartó) módot váltogatja aszerint, melyiket tartja adott helyzetben megfelelőnek. Szeretne közel kerülni másokhoz, de fél, hogy elutasítják, elhagyják. Heves érzelmei elárasztják, ezért igyekszik elszakadni tőlük. Nincsenek határozott céljai, feladatai.

Ádám László

Daughter photo created by prostooleh – www.freepik.com

EZ IS ÉRDEKELHET:

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.