Az esti rituálé részeként a szolgálólány elkezdte a fésülést. De fáradt volt már, nem tudott eléggé figyelni, így meghúzta Erzsébet haját. Az asszony indulatból megütötte, a szolgáló arcáról vér serkent, amely az úrnő kezére tapadt.
– Ostoba lány! – mondta. Majd mikor letörölte kezéről a vért, úgy látta kisimultak a ráncok rajta…
Báthory Erzsébet hamar rájött, hogy csak a fiatal lány vére lehetett az oka üdébb megjelenésének. A fiatalság forrásának kútjához talált, és inni akart belőle. Elkezdte hát leölni a szüzeket, hogy vérükben megfürödve, örökké fiatal maradjon. Vajon lelke mélyén tudta, tettéért egy nap meglakol?
A legenda legalábbis így szól, amit mind ismerünk. Báthory Erzsébet a vérszomjas, szüzeket kínzó és ölő asszonyként vonult be a világtörténelembe. Bár erre nincs sok bizonyíték, mert a korabeli vádakban szó sem volt vérben fürdésről. Főleg azért, mert az lehetetlen. Hiszen a vér gyorsan megalvad. Tehát fürdésre alkalmatlan.
Az 1560. augusztus 7-én született lány élete kezdetén senki nem gondolta, milyen csúfos véget fog érni. Ellenkezőleg! A nemesi családban nevelkedő Erzsébetre jó házasság várt, még a török megszállás alá tartozó Magyarországon is. 15 évesen hozzáadták Nádasdy grófhoz, egy igazán jó partihoz. A több száz holdnyi földbirtok felett rendelkező ifjúval egészen jó házassága volt. Az évek során öt gyermekük született, akik közül hárman megérték a felnőttkort.
A dolog szépséghibája csak annyi volt, hogy Nádasdy gróf a fekete bég néven vált ismertté. Kezéhez ártatlanok vére tapadt, ami a valóságban azt jelentette, nem kegyelmezett az ellenségnek és környezetének, asszony és gyermek is áldozatául esett. Legalábbis ezt mondták róla ellenségei, és ez terjedt el róla.
Magára maradt, de ahelyett, hogy összeomlott volna a gyász és a megbélyegzés terhe alatt, kemény kézzel és jól irányította tovább uradalmát. Gyermekeit kiházasította, a megesett asszonyokon, betegeken segített. Gyógynövényekből készült főzetekkel gyógyította a rászorulókat.
Arra nem számított, hogy az üldözések korában az, hogy valaki képes gyógyítani és új dolgokat kipróbálni, az boszorkánynak tűnhet. Így mikor egy nap megütötte egy cselédjét (mint annyian mások is ebben az időben) a dologból botrány lett. Bíróság elé citálták. S ő nem tudta mire vélni a képtelen vádakat, amivel illették.
Aztán gyorsan kiderült, ellenségének, Thurzó nádornak köszönheti letartóztatását. A férfinak már évek óta fájt a foga Erzsébet birtokaira. Így kapóra jött neki néhány elégedetlen és hajlítható cseléd, akik azt állították őket és társaikat Erzsébet bántalmazta, csalánba fürdette és vérét ontotta.
Olyan meggyőzőek voltak, hogy bár Erzsébet kategorikusan tagadta a vádakat, Thurzó az állítólagos tanúk kínzásától sem riadt vissza, hogy alátámassza egyre súlyosabbá váló vádjait.
Terve olyan jól sikerült, hogy Báthoryt élve befalazták 1610-ben. Egyetlen apró lyukon lökték be neki az ételt. A napfényt soha többé nem láthatta. A pere egyre csak húzódott. A nádor egyre több tanút állított elő, akik a kínzások hatására egyre borzalmasabb tetteket vallottak be az asszonyról.
Mivel végleges ítélet sosem született róla, II. Mátyás király többször próbálta felvetni, hogy legyen új tárgyalása Erzsébetnek, ám a dolog mindig meghiúsult. Thurzó abban bízott az élve befalazás hatására az asszony megőrül és meghal, előbb vagy utóbb. Ehhez képest Báthory sokáig, kitartott és az utolsó pillanatig tiszta maradt elméje. De persze a rendkívül rossz körülmények közt eltöltött időt megsínylette, és 1614-ben elhunyt. Majd minden vagyona vejei és a nádor kezébe került.
El is tűnt a köztudatból, és csak 100 évvel később merült fel újra a neve. Könyveket kezdtek írni róla, amikben már tényként tálalták, hogy tébolyult vágyában szüzek vérét oltotta ki, hogy örökké fiatal maradjon. Hozzá is tapadt Báthory Erzsébet nevéhez ez a kép és már senki sem moshatja le róla. Főként azóta nem, hogy Mikszáth Kálmán is megírta szörnyű tetteiről Csejte vára és asszonya című regényét, amely korabeli mendemondák alapján készült.
Bár mostanában próbálják rehabilitálni Erzsébetet, és állítják politikai okai voltak meghurcolásának, ez alig valakit érdekel. Persze a történelmünkön változtatnának a tények, de 470 év távlatából már aligha derül ki a teljes igazság. Így marad leghírhedtebb asszony Erzsébet a magyarok közt, aki minden áron, azaz több száz fiatal lány élete árán akart fiatal maradni. Hogy ez aztán köszönőviszonyban van-e a valósággal vagy sem, az már talán sosem derül ki biztosan…
EZ IS ÉRDEKELHET: