Az elefántcsonttoronyból szemlélődő író- Babits Mihály

József Attilával komoly ellentéte volt. Ady Endre özvegye meg akarta szerezni magának. Szabó Lőrinc menyasszonya végül hozzáment. Egyszerre ünnepelték és haragudtak rá sokan azért, mert zárkózott magatartását nem tudták mire vélni.

Babits Mihály 1883. november 26-án született Szekszárdon.

Francia és görög szakra jelentkezett az egyetemen, aztán a francia nyelvet lecserélte latinra. Magával ragadta az ókori görög-római mitológia. Annyira, hogy első írásaira nagy hatást is gyakoroltak. Babits Mihály csak 26 évesen kezdett írni, de az első sikerei után abba se hagyta az alkotást haláláig.

Ez is érdekelhet: Góg és Magóg fia- Ady Endre

Négyesy László stílusgyakorlatain barátkozott össze Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Mikor feltűntek írásai ugyanúgy járt, mint Ady Endre – senki nem értette mit csinál nyelvünkkel. Persze ma már tudjuk, e két írótól datáljuk a modern magyar irodalom kezdetét. Adyt szokás elsőként, Babitsot másodikként jelölni, bár számozni ilyen nagy írókat nem szerencsés.

Ráadásul, míg Ady politizált, addig Babits igyekezett attól távol maradni.

Nem véletlen, hiszen ő a diplomája megszerzése után 15 évig tanított. Nem élt lármás életet, azután sem, hogy a Levelek Írisz koszorújából című kötetével sikert aratott.
Bekerült a Holnap és a Nyugat szerkesztői közé, aztán mikor Ady Endre elhunyt, ő lett a Nyugat vezéralakja.

Boncza Berta (Csinszka), Ady halála után ki is vetette rá a hálóját. Na, nem azért, mert annyira vonzónak találta a férfit, hanem mert ő lett a magyar irodalom első számú költője, és ez a nőnek imponált. Viharos viszonyuk csak nagyon rövid ideig tartott, ennek oka az volt, hogy Babits jól tudta, a nőt nem a szíve vezette hozzá.

BABITS MIHÁLY ÉS TÖRÖK SOPHIE HÁZASSÁGKÖTÉSE ALKALMÁVAL KÉSZÜLT KÉP (Budapest, 1921. január 15.), fotó: Székely Aladár – Országos Széchényi Könyvtár/ Kézirattár: Fond III/2315/36

Ezt elmondhatta volna egy évvel később Tanner Ilonáról is, aki fiatal költőnőként jelentkezett az Est szerkesztőségében, és Babitsot kereste, de csak Szabó Lőrincet találta ott. Vele kezdett randevúzni, de időközben az elefántcsonttoronyban élő íróval is megismerkedett. Vonzalmuk kölcsönös volt, amire már csak akkor derült fény, mikor Tanner Ilona jegyben járt Szabó Lőrinccel.

A férfiak ezt megbeszélték egymás közt, s a legenda úgy szól, hogy pénzfeldobással döntötték el kié legyen a nő. A nyertes Babits Mihály lett, s 1919-ben el is vette Ilonát.

Segítette szárnypróbálgatását az irodalomban és a Török Sophie alkotói nevet adta neki. Szépen éltek, bár boldogságukra árnyékot vetett, hogy az igencsak csinos nőt lány korában sok munkahelyén megkörnyékezték a férfiak, s ő néha engedett is, aminek abortusz lett a vége, ezután pedig Ilonának nem lehetett többé gyermeke.

A gyermekhiányon végül Ilona testvére enyhített, aki teherbe ejtette a cselédet. Hogy ne legyen botrány a Babits házaspár vette magához az Ildikó nevet kapó gyermeket. Titkolták, hogy örökbe fogadták, mert ez akkoriban még nem volt elfogadott és bevett szokás.

Közben Babitsot az ellenforradalom bírálata miatt eltávolították tanári katedrájáról. A költő rájött, van egy pont, amikor már nem lehet távol maradni a politikától, s arra is, hogy íróként felelőssége van azért, mit közvetít az emberek felé.

„Vétkesek közt, cinkos, aki néma.”

A fiatal írókat szívesen támogatta, de József Attilát sokáig nem értette, amit az nem is bocsátott meg neki. Ez pedig baj volt, mert Babitsot jelölték ki a Baumgarten-díj kiosztásáért felelős bizottság élére. Sokan azt gondolják, a József Attila és közte lévő ellentét miatt nem kapta meg a díjat a Mama szerzője, ez azonban nem igaz. Kisebb díjakat kapott, s pont halála után egy hónappal kapta volna meg a nagydíjat is, amiről tudott is.

Babitsnak írt is egy bocsánatkérő verset.

Ez is érdekelhet: A krimik koronázatlan királynője- Agatha Christie

Akárhogy is történt, Babitsot egy évvel később, a Jónás könyve című műve miatt beválasztották a Kisfaludy Társaság tagjai közé. Persze még mindig támadták bizonyos nézetei miatt. Pedig akkora már nem akart távol maradni az emberektől.
Egy rádiófelvételen felfigyeltek nehézlégzésére és kiderült, gégerákja van. Ez a tény régi nézetei felülbírálására ösztönözte. Megműtötték, de csak kis időre javult állapota. Hamarosan már csak írásban, beszélgetőfüzetével tudott kommunikálni az emberekkel.

Szomorúságát némileg enyhítette, hogy az 1912-ben elkezdett Dante Isteni színjáték fordításáért Olaszországban kitüntették. De ez már állapotán nem sokat javított.

A következő évben, 1941 augusztus 4-én távozott az író, aki csak élete végére tudott kilépni elefántcsonttornyából.

1 Hozzászólás
  1. Üdvözlöm!
    Megjegyzés az írás végén lévő mondathoz: „A következő évben, 1941 augusztus 4-én távozott az író, aki csak élete végére tudott kilépni elefánttornyából.” – helyesen: …elefántcsonttornyából.
    (Elefántcsonttorony szó jelentése: Biztonságos nyugalom; egy tudós vagy művész részéről a társadalom, az élet mindennapi gondjai elől elzárkózó magatartás jelképe.)
    Jó lenne a hibát javítani…
    Tisztelettel: Tatai Róbert

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.