Légzési elégtelenséggel jött a világra 1881. október 25-én, bal agyféltekéje az oxigénhiány miatt majdnem leállt, s ezért a kreativitásért felelős jobb agyféltekéje fejlődött jobban. A kis Pablo első szava a ceruza volt, s bizony hamarabb tudott festeni, mint rendesen beszélni. A festészetben találta meg önkifejezési módját, így édesapja – aki egy középszerű festő volt, majd rajztanár – 9 éves fiának jelképesen át is adta festőpalettáját és ecsetét.
13 évesen már a Barcelonában található Képzőművészeti Egyetemen találta magát a 20 évesek között.
Első kiállítása is ekkor nyílt meg, s apja elvitte egy bordélyházba ünnepelni, hogy a testi örömöket is átélhesse.
A dolog túl jól sikerült, mert Pablito innentől kezdve minden vasárnap délutánját örömlányoknál töltötte. Nem is tanulta meg, hogyan tiszteljen és szeressen egy nőt igazán. 20 éves korára már nem tudtak neki semmit sem tanítani, így elhagyta az iskolapadot és Spanyolországot. Átköltözött Párizsba, összebarátkozott Jean Cocteu-vel, Guillaume Apollinaire-rel és Getrud Steinnel, s rajtuk keresztül megismerkedett és viszonyt kezdett egy házas nővel, Fernande Olivierrel.
Fernande elhagyta érte férjét, s elkezdődött egy hét évig tartó őrület. A nő hamarosan rájött, hogy Picasso nem egy hűséges típus, és baj van a fejével. Megtartotta például „jó szokását”, s gyakran látogatta Párizs bordélyházait. Mégis ő volt féltékeny a nőre, mert modellként nem csak Picassónak, hanem más művészeknek is pózolt. A végén a dolog odáig fajult, hogy Picasso bezárta őt a lakásba. Csak akkor engedte el Fernande kezét, mikor az asszony beteg lett.
1912-ben találkozott Evával, akivel annyira egy hullámhosszon voltak, hogy össze is akartak házasodni.
Ez azonban nem jöhetett létre, mert a nő beteg lett – egyes források szerint tuberkulózisban szenvedett, más források szerint rákos volt. Annyi bizonyos, hogy Picasso semmilyen betegséget nem bírt elviselni, miután szeretett kishúgát – aki mindössze 9 évesen távozott az élők sorából – elvesztette. Viszonyba kezdett szomszédasszonyával, de Eva mellett maradt a nő haláláig, ami után mély depresszióba süllyedt.
Mélabújából barátai rángatták ki. Elvitték Rómába, ahol találkozott Olga Khokhlovával, egy orosz balett táncosnővel, akit feleségül vett. Ekkor már keresett művész volt; azt tehetett, amit csak akart. Picasso elégedett volt életével, s mikor első fia, Paulo megszületett, boldogsága határtalannak tűnt.
Azonban ezt a boldogságot hamarosan felváltotta az unalom, ami akkor csitult, mikor egy bolt kirakatában megpillantotta Marie-Thérése-t, egy 17 éves lányt. A 46 éves Picasso fülig beleszeretett a lányba, szerelme pedig viszonzásra talált. Olga hamarosan nőgyógyászati gondokkal kezdett küszködni, de ekkor még nem gyanakodott. Aztán amikor Picasso egyik kiállításán azzal szembesült, hogy férje több festményéről egy másik nő tekint vissza, már tudta, hogy baj van.
„Egy nőnek meg kell értenie, ha gyereket akarok tőle. De azt is meg kell értenie, hogy attól, hogy gyereke lesz, még el fogom őt hagyni.”
Kérdőre vonta férjét, s Picasso elmondta, hogy a fiatal lány már 8 éve a szeretője, és terhes lett tőle. Olga kikelt magából, el akart válni, de Picasso vagyonán nem akart osztozkodni, így Olga 1955-ben bekövetkező haláláig házasok maradtak. Persze külön költöztek, és Picasso Marie-vel Dél-Franciaországba ment, ahol megszületett lánya, Maya. Majd egy évvel később a festő beleszeretett Dora Maar fotósba, akivel a II. világháború alatt folytatott viszonyt. Marie-Thérése rájött, de azt hitte jobb pozícióban van, mert született egy gyermeke Picassótól.
Ekkor lépett be Picasso életébe a harmadik nő, Françoise Gilot, egy fiatal festőnövendék.
Dora egy vacsorán mutatta be egymásnak kettejüket, és ők azonnal egymásba szerettek. A megcsalt nő elméje ettől és Picasso érzelmi bántalmazásától végül teljesen megbomlott; annyira, hogy Picasso egyik kiállítására pucéran ment el. Aztán elmegyógyászatra került, ahol elektrosokk kezelésnek vetették alá. Meggyógyult, de sosem tette magát teljesen túl a történteken.
Françoise a maga 21 évével addigra már teljesen bűvkörébe vonta az akkor már 60 feletti Picassót. Összeköltöztek, két gyermekük született, s ők ketten nagyon jól kijöttek egymással. A nő azt is elfogadta, hogy Dél-Franciaországban lévő birtokukra elmentek látogatóba Picasso volt szeretői, és felesége gyermekiekkel. Marie-Thérése a közelükbe is költözött, Olga is gyakran járt arra, de Françoise csak akkor lett dühös, mikor Picassónak 11 év után új szeretője lett. Ekkor fogta holmiját és a gyerekeket, és elhagyta a mestert.
Picassót ez nagyon megviselte, mert hozzászokott, hogy a nők imádják. Françoise azonban volt olyan erős, hogy elhagyja őt, sőt megírta botrányos életükről szóló könyvét, „Életem Picassóval” címmel, mely után a mester éktelen haragra gerjedt.
Soha többé nem engedte, hogy a nő és gyermekei meglátogassák őt.
Újra elkezdte a nőket hajkurászni; kis szobrokat készített hatalmas fallosszal a kiválasztottaknak, akikkel le akart feküdni, s Jacqueline Roque a horgára akadt.
Ekkor Olga már beteg volt és kérte, hogy Picasso látogassa meg őt halálos ágyánál. A mester ezt megtagadta, még mindig nem bírta elviselni a betegség látványát. Miután neje elhunyt, végre újranősülhetett, s elvette Jacqueline-t. Bezárkóztak villájukba, s miután a nő felajánlotta neki, hogy életét szenteli annak, hogy múzsája legyen, Picasso 146 művet készített róla.
1973-ig éltek így együtt. Aztán Picasso 91 évesen elhunyt. Végrendeletet nem hagyott maga után, s miután törvényes gyermeke csak egy volt, elindult egy hosszú pereskedés, akkor már mérhetetlen nagy vagyonáért. Főként, miután halála után két évvel egyetlen törvényes fia is elhunyt.
Négy évvel később Marie-Thérése, majd 1985-ben Jacqueline is öngyilkos lett, miután megrendezett egy kiállítást Picasso műveiből.
Egyedül Françoise tudta kivonni magát a mester mérgező hatása alól. Mert akárhogy szépítjük is, Picasso akárkivel találkozott, azt bizony előbb vagy utóbb, de tönkretette.
„Minden és mindenki feláldozható a művészetért.„
Talán nem is gondolta végig, hogy hány nőt emelt fel és tiport sárba azért, hogy ma elmondhassuk: ő volt a 20. század egyik legnagyobb művész-zsenije.
EZ IS ÉRDEKELHET: