Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Így volt ez annak idején István királlyal és Mátyás királlyal is. Egyiküknek egy hű feleség, másikuknak egy anyatigris jutott. Ma már e nőknek köszönhetően ódákat zengenek róluk.
Hugonnai Vilma és Veres Pálné nélkül mi nők ma nem tanulhatnánk egyetemen, s nem gyógyíthatnánk. Sokat tettek azért, hogy ha akarunk, lehetünk tanárok, orvosok, jogászok. Erdős Renéé a huszadik század elején papírra vetette a nők társadalmi szerepvállalásának kérdését, s szószólójává vált sok ezer nőnek, azért, hogy a férfiak végre megértsék, a nőknek is vannak vágyaik, s lehetnek jogaik.
A nő, akinek az államalapítást köszönhetjük
Bajor Gizella kezét a hit zálogaként ajánlották fel Istvánnak. Gyakorlatilag a zárda kapujából fordították vissza, hogy a magyar népből a frigy megkötésével keresztény nép legyen. Akkor már körülöttünk mindenki keresztény volt, így muszáj volt nekünk is beállni a sorba. Ezért II. (Civakodó) Henrik bajor herceg leányának kezét ajánlották Istvánnak. A legenda szerint Gizella nagyon félt a „barbár” nép vezérétől, így István egy Szűz Mária szobor előtt imádkozva talált rá leendő hitvesére. A politikai okokból megkötetett házasság nagyon jól sikerült. Első látásra egymásba szerettek a fiatalok, s Gizella, István oldalán, hazánk mai formájának létrejöttében fontos szerepet játszott.
Az anyatigris, aki igazságos királyunkat trónra emelte
Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet, írással és erővel nemcsak kiszabadította fiát, Mátyást, hanem trónra is emelte. Mikor V. László kivégeztette hites urát, és Mátyást őrizetbe vetette, Erzsébet nem kezdte jajongva a földet verni, hanem mindenhová leveleket írt, hogy segítséget kérjen, s hadsereget szervezzen fia kiszabadítására. 1457-ben V. László már egyezkedni akart, de Erzsébet inkább megölette. Aztán pénzt költött arra, hogy fiát válasszák meg, s a cseh kormányzó elengedje. Így, mikor Mátyás hazafelé tartott, felszólította, hogy vegye el Katalint (a cseh kormányzó lányát), hogy a kormányzó ne gondolhassa meg magát. Mátyást, mint tudjuk megkoronázták, és az anya visszavonulhatott, de Erzsébet nélkül Mátyás nem hozhatta volna el nekünk az igazság és a felvirágzás korát.
Az első doktornő
Hugonnai Vilma grófi családban született. Mindig érdekelték a természettudományok, de az 1860-as években nők még nem tanulhattak Magyarországon egyetemen. Ezért férje beleegyezésével Zürichbe ment tanulni. 1879-ben orvossá avatták, majd hazatérte után kérte a doktorátusa elismertetését. Az orvosi kar támogatta, de a Vallás és Közoktatási Minisztérium elutasította.
Vilma nem hagyta annyiban a dolgot, letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként kezdett dolgozni. Közben megírta tanulmányát A nők munkaköre címmel.
1895-ben Magyarország lehetővé tette, hogy nő is tanulhasson egyetemen, Hugonnai Vilma orvosi oklevelét két évvel később ismerték el. Mikor a férfiak elkezdték támadni a nők munkavégzési képességeit, megírta A nőmozgalom Magyarországon, majd A nő, mint háziorvos könyvet. Egész életét az egészségvédelemre tette fel.
Az első írónő, aki költészetéből fenn tudta tartani magát
Erdős Reneé a 20. század elején az emancipációt hirdette. Érzékletesen és hűen leírta, milyen fontos egy nőnek nem csak a lelki, hanem a testi szerelem is. A húszas évekre regényeinek köszönhetően ünnepelt írónő lett, így a műveiből származó pénzből egy villát is vehetett magának.
Kimozdította Adyt írói válságából, sőt, írótársát a ma ismert Ady költészet felé terelte. Senki nem foglalkozott annyit a női problémákkal, mint ő. Írt a nők társadalmi szerepéről, a házassághoz való hozzáállásukról, a szexuális életükről. A magyarországi női egyenjogúság, az önfenntartó, erős és érzéki nő megformálója lett. A magyar irodalom számos kiemelkedő férfi írója a lába előtt hevert.
A magyar nőnevelés úttörője
Veres Pálné, született Beniczky Hermin autodidakta módon tanult politikát, magyar irodalmat, természettudományt, mivel akkoriban még nem volt iskola, ahol nők is tanulhattak volna. Miután férjhez ment, s megszülte lányát, ezt a helyzetet tarthatatlannak érezte, ezért megírta a Felhívás a nőkhöz, majd a Buzdító szózat kiáltványát, amely Jókai, Hon című lapjában jelent meg.
E két írása hatására megalakult az Országos Nőképző Egyesület, ahol Hermin az elnök, míg Teleki Sándorné alelnök lett. Így Hermin elérte, hogy 1896. október 17-én megnyíljon az első magyar felsőbb leányiskola. A következő évben az iskola internátusa is megnyílt. Az első magyar nőképző iskola híre akkora volt, hogy Erzsébet királynő háromszor is meglátogatta.
EZ IS ÉRDEKELHET: