Ady Endre csak a „zseniális poétalányként” emlegette, míg Bródy Sándorral viharos szerelmi kapcsolatot tartott fent. Szerelmes-erotikus verseivel vált ismertté akkor, amikor rajta kívül a magyar irodalom palettáján egyetlen írónő sem merte a szentimentalizmus keretein kívülre vinni egy nő vágyait. Erdős Renée azelőtt alkotta meg az újkori líranyelvet, hogy Ady egyáltalán foglalkozott volna ezzel. Sőt, ő volt az, aki Ady Endrét végül erre az útra terelte.
Ehrental Regina 1879. május 7-én született.
Jó módú családja lehetővé tett, hogy egy bencés atya tanítsa. Regina megtanult franciául és németül és nagy élvezettel vetette bele magát az e nyelveken íródott irodalomba is. Először színésznőnek készült, ám hamarosan az írás felé fordult. Első versei A hét című lap hasábjain jelentek meg. S még csak 20 éves volt, mikor első verseskötete a Leányálmok megjelent.
Innentől kezdve az Egység című folyóiratnak dolgozott.
Műveivel ismertté és hírhedtté vált, a lányok szüleik könyvespolcáról csenték el írásait. Renée forradalmat csinált azzal, hogy hangot adott egy nő testi vágyainak is. Olyan jól ment neki, hogy saját villát tudott vásárolni. Tulajdonképpen ő volt az első magyar írónő, aki meg tudott élni írásaiból- nem is akárhogyan!
S bár független volt, élvezte az életet, a szerelem sötét vermébe ő is beleesett. 23 éves korában találkozott és szeretett bele Bródy Sándorba. Kapcsolatukat kölcsönös féltékenységi problémák rázták meg időről-időre, nem ok nélkül. Egy idő után nem is bírták tovább, elváltak útjaik. Mégis, mikor Renée arról értesült, hogy volt szerelme öngyilkos lett, idegösszeroppanást kapott. Főleg, hogy sokak szerint Bródy Renée miatt vetett végett életének.
Akárhogy is, Renée elhagyta az országot, Bécsben, Firenzében, majd Rómában élt, és egy időre kolostorba is vonult.
Olaszország és gyermekkori tanára hatására elfordult a zsidó hittől és katolikus lett belőle. Írásaira ezután a misztikus-erotikus jegyek hatottak. Hiába tért haza, és próbálta írásait megjelentetni, Bródy barátai nem felejtettek, és nem engedték neki a publikálást. Ekkor találkozott Fülep Lajos művészettörténésszel, akihez hozzá is ment, és akinek két gyermeket szült.
Második gyermekük születésekor már annyira pokoli volt házassága, hogy férje elhagyta. Renée a szülést követően trombózist és tüdőembóliát kapott, három hónapig fel sem tudott kelni az ágyból. Amikor felépült, és véget ért a háború írásaiban a nők szexuális igényeivel, a nők társadalmi helyzetével és a velük szemben megkövetelt elvárásokkal kezdett foglalkozni. Így mikor 1923-ban megjelent A nagy sikoly című írása botrányt okozott.
A könyvben ugyanis szóvá tette, hogy egy nőnek nem csak a gyermeke szülése közben kellene sikolyt hallatnia…
Egy kis időre, amíg leült a vihar körülötte, ismét Olaszországban költözött. 1926-ban hozzáment a nála 10 évvel fiatalabb titkárához. A férj foglalkozott minden anyagi és háztartási kérdéssel, így Renée nyugodtan tudta az írásainak szentelni magá. 1938-tól, bár áttért a katolikus hitre, zsidó származása miatt már nem engedték publikálni. 1944-ben már bujdokolni kényszerült, és férje elhagyta őt. 1950-ben lánya meghalt, és Renée egyedül maradt, egészen az 1956-ban bekövetkező haláláig.
EZ IS ÉRDEKELHET: