Épp az egyik oldalamról fordultam volna át a másikra, amikor felriadtam a gazdik éktelen csörömpölésére és pakolászására. Miért nem lehet nyugta a sünnek vasárnap délelőtt? Ja, persze, csak kitakarítják a helyem. Jó munkát, én alszom tovább!
Nem, valami nem stimmel. Felkeltettek, fejtetőn van a házam, mozgunk, kivisznek a lakásból. Ajajjj, rosszat sejtek! Mi ez a piros négykerekű izé? Jesszus, ez mozog! De nem is olyan rossz. Leskelődhetek? Mik ezek az új szagok? Elő kell bújnom, kíváncsi vagyok. Érdekesnek ígérkezik ez az utazás.
De hova is jutottunk?
A gazdik elvittek a sünmegőrzőbe, de nevezhetjük sünovinak is. Vagy akár nyaralásnak a mamánál.
Kaptam egy hűvös szobát, amit egyes-egyedül birtokoltam. A 7. emeleti panelforróság után üdítően hatott rám a nagyi hűvös zuga. Ami a legfantasztikusabb volt, hogy nem volt fürdés. Se körömvágás. Se macera. Viszont volt dinnye és húscafat. Szóval nagyon jól éreztem magam, szaladgáltam is a bújócsövemben körbe-körbe.
Egyszer mondjuk majdnem csőbe húztak. Pontosabban a csőből kicsalogattak, finom illatú kolbászfalatkákkal.
Egy éhes sünpocak viszont nagy úr. Mit lehet tenni! Majdnem beadtam a derekam. Node nana, volt már így körömvágás. Nem estem én a fejemre! Vagyis egyszer igen, de ettől most tekintsünk el. Fifike (így becéz a nagyi) ennél rafináltabb, úgyhogy jól lefújtam a bandát. Jól meg is ijedtek, a falat a tányéromba került és mikor elmúlt a fenyegetés, szépen kibújtam falatozni.
Bemutatkoztam a szomszédoknak is. Az éjszakai kerekezés hangjától mindenki tudta, hogy új lakó van a házban. Muhaha.
Mondjuk az idei strand alakom nem lett az igazi. Kicsit kikerekedtem, vagyis csak megasszonyosodtam. Amolyan malac a pácban helyzet.
Jajjj, upsz, de nehéz a sünsonka. Totty. Semmi vész, fent vagyok!
Azért nem vagyok egy lusta menyecske! Megy ez a tekerés. Versenymódba kapcsolok és rovom a kilométereket.
Aztán megjelentek a gazdik. Fényes nappal!
Felkeltettek, szét szeretgettek, megint külön csomagoltak és elindultunk azzal a piros négykerekű veszedelemmel. Meglepetésemre batyuba csomagoltak és belekerültem a gazdi táskájába. Hm… valami turpisságra készülnek. Így kerültem be egy szupertitkos hadművelet keretében egy hipermarketbe. Sün ninjaként rejtőzködtem, de annyi új illat keringett a levegőben, hogy az orromat periszkópként dugtam ki a rejtekemből. A gazdik alig győztek visszatuszkolni a táskába, de én is nézelődni akartam. Azt hiszem izomláz lesz az orromban a sok szuszmákolástól.
Újra a piros négykerekű masinában voltunk a következő felirattal: Vigyázat, értékes sünszállítmány. Ahogy a nagykönyvben meg van írva, biztonsági öv bekapcsolva, én pedig drifteltem jobbra és balra a kanyarokban.
Hallgatózom. Csönd van. Mondjuk még világos, de érzek valamit. Sünorromat kidugom a csövön. Hm, ez ismerős. Nagyon is ismerős. Igen! Kukaclakoma lesz ma vacsira!
Mert mindenhol jó, de legjobb otthon!
EZ IS ÉRDEKELHET: