A 20. század 50 legszebb színésznője közé választották, ő mégis azt mondja, hogy egy kacsára hasonlít. Nem szeret interjúkat adni, mert nehezen nyílik meg ismeretleneknek, és fél, hogy kiforgatják a szavait. Elmúlt hatvan éves, nemrég tért vissza a mozikba, mert inkább a gyermekeinek szentelte az idejét. Viszonylag későn talált rá a boldogságra, és bár férje elismert rendező, vele nem hajlandó együtt dolgozni.
Michelle Pfeiffer 1958. április 29-én született Kaliforniában.
Édesapja légkondicionálókat szerelt, édesanyja háztartásbeliként vigyázta gyermekei lépteit. A kicsi Michelle sokszor lopózott be apja műhelyébe, hogy valamit készítsen a két kis kezével. Első alkotásai között egy ragasztószalagból és kartonpapírból készített pár cipő is volt. Alkotásait megpróbálta eladni, kisebb-nagyobb sikerrel.
Az iskolában átlagos teljesítményt nyújtott, a színészszakkör akkor még nem igazán izgatta. Inkább a drogokat próbálgatta. A középiskola után aztán felhagyott velük és egy szupermarketben lett pénztáros, ahol sárgadinnyéket adott el. A monoton életvitel hamar rádöbbentette ez az ő ambícióihoz kevés. Így eldöntötte, hogy színésznő lesz, amihez egy barátnője azt javasolta neki induljon szépségversenyeken, mert azokon rendszerint feltűnik egy tehetségkutató is.
Michelle megfogadta a tanácsot és jól is tette. Miután több versenyt is megnyert egy zsűritag elhívta egy tv-film forgatására. Egy felejthető sorozatban játszotta el a „Bombázó” nevű karaktert. Majd nem sokkal később, felajánlották neki a Grease 2 női főszerepét, amit örömmel elvállalt.
Közben még arra is volt ideje, hogy férjhez menjen. Az már más kérdés, hogy a film óriási bukás lett Travolta nélkül. Michelle a szívére vette a dolgot, és beiratkozott egy színészképzőbe. A következő évben Scorsese felkérte őt A sebhelyesarcú című filmjébe. Al Pacino oldalán jól hozta a drogos, lepukkant szépséget. El is árasztották munkával, és néhány gyengébb film után együtt játszhatott Jack Nicholsonnal Az eastwicki boszorkányok című filmben.
Ám hiába kezdett emelkedni csillaga, házassága tönkrement. Na persze a „kacsa” nem maradt sokáig egyedül, egy nála pár évvel fiatalabb színész kezdte csapni neki a szelet.
Három évig együtt voltak, majd elváltak útjaik. A szakítást követően úgy döntött nem vár tovább senkire, és örökbe fogadott egy kislányt. Majd felkérték A bárányok hallgatnak című film női főszerepére, amit nem vállalt. Helyette még abban az évben találkozott David E. Kelley-vel (ő rendezte többek közt a Hatalmas kis hazugságokat és a Tudhattad volna című mini sorozatot), akihez hozzá is ment, majd a következő évben megszülte fiukat. Végre révbe ért, de ez egyúttal azt is jelentette, hogy jobban megnézte milyen filmekre mond igent.
Az anyai lét körültekintőbbé tette. Így két olyan alkotásban is szerepelt, amelyben Oscar-díjra jelölték, igaz az aranyszobrocskát egyszer sem nyerte meg. Mindez nem bántotta, mert bőven kárpótolta a harmonikus családi élet. Nem is beszélt arról a gyermekeinek, hogy ő színészkedett. Pedig lett volna mivel dicsekednie, hiszen a Veszedelmes viszonyokban, a Batmanban, az Azok a csodálatos Baker fiúkban vagy éppen a Hírek szerelmeseiben is nagyszerűen játszott. Így mikor a hét éves lánya egyszer azzal ment haza, hogy az osztálytársai szerint Michelle híres mozisztár, kénytelen volt megmutatni mit is tud.
Az már más kérdés, hogy a kicsi lánynak nehezen választotta ki ezek közül az inkább felnőtteknek szóló filmek közül, melyiket is mutassa meg. Végül a Grease 2-re esett a választása, aminek az lett az eredménye, hogy a kislány negyed óra után felkelt a kanapéról és többé nem nézte meg egyetlen filmjét sem. Michelle nem bánta, bár elmondása szerint azért néha rossz érzés fogja el, hogy többet láttak munkáiból vadidegenek, mint saját gyermekei. Ők nem tudják mit tett le az asztalra, bár azt tudják, hogy anyjuk híres és a közönség szereti őt.
Akárhogy is, Michelle ezután sem forgatott sokat. A férjével végképp nem, mert azt mondja sok kapcsolatot látott, ami tönkrement, miután együtt dolgoztak.
A 2000-es években időnként újra feltűnt a filmvásznon. Vállalt szinkront mesében, majd újra a fantasy műfaj felé fordult, aztán ismét eltűnt. A 2010-es évek közepétől játszik újra kisebb-nagyobb sikerrel.
Ma azt mondja, esze ágában sincs nyugdíjba menni, hiszen van még bőven energiája ahhoz, hogy dolgozzon. Ráadásul most már senki sem csak a szépséget látja benne, hanem a tehetséget. Ez pedig bőven elég indok arra, hogy bebizonyítsa a világnak és magának, ő egy jó színésznő. S különben is, még sok célt tűzött ki maga elé, hiszen „csak” hatvan éves múlt.
Ez is érdekelhet: