Sok éven át kerültem műveit. Az Abigél olyan mély nyomott hagyott bennem, annyi negatív érzéssel ruházott fel, hogy képtelen voltam másik könyvét a kezembe venni. Akkor még nem tudtam, hogy Gina alakja szándékosan volt úgy megrajzolva, hogy ellenszenvet érezzek iránta. Fel kellett nőnöm, hogy belássam, csak a legjobb írók képesek arra, hogy egy karakter ilyen feledhetetlenül bennem ragadjon.
Szabó Magda sosem titkolta, hogy sokban hasonlított gyermekként Ginára.
Az 1917 október 5-én született lány sok szempontból rendhagyó nevelésben részesült, ami nyomott is hagyott rajta.
Már csak azért is, mert felmenői közt középszerű írók, plébánosok, megtalálhatóak. Apja kultúrtanácsosként dolgozott Debrecenben, anyja pedig egy elvált asszony volt, aki valaha zongoraművésznek készült.
A kislányt három éves korától édesapja latin és görög mitológiára tanította. Ebből kifolyólag Magda 7 éves korára már folyékonyan beszélt latinul. Anyja a magyar irodalom nagyjaival és saját meséivel kápráztatta el. Ha ő nem lett volna, sosem születik meg a Tündér Lala vagy Bárány Boldizsár.
Ez is érdekelhet: AKI SZÁMÁRA NEM LÉTEZETT KISEBB VAGY NAGYOBB SZEREP- RUTTKAI ÉVA
A szülők védték Magdát a valóságtól, a haláltól, így például a János vitéz is úgy lett neki előadva, hogy Juliska nem halt meg. Latin tudásával lenyűgözött mindenkit, de a Bibliát saját elképzelései szerint írta át, ami miatt ki lett tessékelve a hittanórákról. Később ezt a csorbát kijavította, de akkor meg azzal okozott felháborodást, hogy átírta a cserkészindulót, s önmagát a cserkészetre alkalmatlannak találta. Nem tudta, mert senki nem árulta el neki, hogy a cserkészet tulajdonképpen készülődés Trianon megtorlására. Tudatlansága miatt lett néhány ellensége a tanári karban, de azért maradtak pártfogói is.
Ilyen volt Magda tehetségét hamar felismerő Korondy tanár úr is, aki valaha Benedek Elek munkatársa volt. Az élénk képzeletű és rendkívüli képességekkel felruházott lányt a szárnyai alá vette, s ennek köszönhetően Magda már alsósként díjat nyert irományával. Latin tanára kiemelte őt a többiek közül és órákat adatott vele diáktársainak.
Kivételes képességeit az érettségi mellett utolsó évesként az országos irodalmi és műfordítói versenyek első díjaival bizonyította.
Latin, német és francia nyelvtudással vágott neki az életnek 1935-ben, és Bécsbe utazott. Ott aztán szembesült a lassan feldúlni készülő Európával, s nácik első térhódításával. Szeptemberben hazament, elkezdte a magyar-latin szakot az egyetemen, amit aztán Summa cum laudéval zárt. Tanítani kezdett, először Debrecenben, majd Hódmezővásárhelyen.
A háború alatt hazatért és családjával maradt. A véletlennek köszönhetően találkozott egy volt osztálytársával, aki az újraalakuló kormány államtitkára lett. Felajánlott Magdának egy állást Pesten, így a Közoktatási Minisztériumban kezdett dolgozni. Bekerült az Újhold-körbe is (a Nyugat utódjába) ahol Nemes Nagy Ágnessel barátságot kötött, s találkozott élete szerelmével a szintén író Szobotka Tiborral.
A találkozásból házasság lett, miközben egyre nagyobb feszültség övezte az országot. Magda verseket írt, majd 1949-ben Baumgarten-díjat kapott, amit egy nappal később visszavettek tőle. Csak 1958-tól kezdhetett újra publikálni, ekkor mutatkozott be regény és drámaíróként, hiszen négy regényt írt a fióknak, csendre ítélt éveiben.
Első regénye a Freskó, majd az Őz hozta meg neki a népszerűséget, s elindult a világhírnév felé is Engl Géza osztrák feleségének jóvoltából, aki Freskót elolvasta s egy innsbrucki kiadó figyelmébe ajánlotta.
Abban a pillanatban, ahogy megjelent a regény németül, óriási siker lett. Az innsbrucki kiadó a magyarokat megelőzve a szerzőnővel egész életművére szerződést íratott alá.
Innentől kezdve Magda sorra ontotta magából a regényeket. Jött az Abigél, Az Ókút, a Régimódi történet. Öröme teljes azonban nem lehetett, mert magánélete válságba került. Hőn imádott férje, Szobotka Tibor betegséggel küzdött, s végül 1982-ben agyvérzésben elhunyt. Ekkor írta meg Magda élete legnehezebb könyvét, a Liber Mortist, vagyis a halottas könyvet, amit csak halála után 2011-ben adtak ki. Majd miután kiírta fájdalmát, elkezdett azon dolgozni, hogy férje az írók között elfoglalja méltó helyét, így elkészült a Megmaradt Szobotkának című könyve is.
1985 -1990 között a Tiszántúli református egyház főgondnokaként és a zsinat elnökeként tevékenykedett.
1987-ben jelent meg Az ajtó című könyve, amit több, mint 40 nyelvre fordítottak le.
Szabó Magda világhírű lett, amin őszintén csodálkozott, hiszen ő mindig csak a magyarokról és a magyaroknak írt mindent. Aztán megbékélt sorsával, s 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémiának alapító tagja lett.
2002-ben jelent meg a Für Elise című könyve, amely a legközelebb hozza hozzánk Magdát kislányként és kamaszként. Az eredetileg két részes regénynek készülő könyv második része sosem jelent meg sokunk bánatára. 2007-ben a 90-ik születésnapja után egy hónappal olvasás közben örökre elszenderült. 2015-ben Az ajtó című könyvével felkerült a New York Times listáján a top 10-be.
Szabó Magda magyar íróink közül a világon a legnépszerűbb,
megelőzte Márai Sándort és Kertész Imrét. Szabó István rendezésében elkészült Az ajtó című könyvének filmváltozata is. Magda néni filmvásznon, könyvben és nekünk olvasóinak a szívünkben él tovább írásain keresztül.
Tőle tanultam meg gondolkodni.
A másik emberre figyelni, hogy mit, miért tesz.
Próbálok elfogadó lenni, de ez ma már nagyon nehéz!
Kösz az emlékezést!