Késtél!
Á, nem sokat, csak néhány évet.
Nem törtem össze nélküled, nem fagyott mozdulatlanságba az életem, csak volt az a kis hiányérzet. Amit nem pótolt semmi.
Pedig be akartam tömni azt a lyukat. Mindent megpróbáltam.
Sportoltam, hogy levezessem a felesleges energiáimat, a frusztrációmat, futottam, hogy kifussam magamból a félelmet, amit az okozott, hogy te nem voltál.
Dolgoztam, hogy megteremtsek magamnak mindent, hogy legyen pénzem kényeztetni magam, ha már te nem tetted.
Ez is érdekelhet: OLYAN FÉRFIT VÁLASSZ…
Bejártam hegyeket, völgyeket, tengereket.
Csak téged nem találtalak sehol, Szerelem.
Pedig kerestelek. Kezdetben sokat. Akartam megfogni a kezed, s végigjátszani veled az életet.
De te nem akartál velem játszani, nem jöttél. Én pedig lassan elfeledkeztem rólad.
Sportoltam, de már magamért.
Dolgoztam, hogy kényelmes életem legyen, s megvalósíthassam egyedül az álmaimat. Buliztam, jártam művelődni, nevettem a barátaimmal, kóstoltam ízeket.
Lettek saját imáim.
És most, egyszer csak itt vagy. Hello, Szerelem.
Késtél… Á, nem sokat, csak néhány évet.
Nem baj… Csak most már maradj!