Párizs királynője, avagy Coco Chanel: az F-7124-es ügynök

Coco Chanel neve gyakorlatilag egybeforrt az örökkévalósággal. A nő, aki férfiakat meghazudtoló módon állt ki saját neve és az általa teremtett életmű mellett, titokzatosabb volt mint azt valaha gondolnánk. Személyisége, élete és titkai elől húzza el kissé a fátylat Pamela Binnings Ewen amerikai írónő, aki félig igazságból, félig szóbeszédekből gyúrta össze történetét.

Már elég bölcs voltam, hogy tudjam, a barátság gyakran túléli a szerelmet.

A divat egyik legfontosabb (ha nem a legjelentősebb) ikonja. A rövid szoknya, a stílusos női kosztümnadrág feltalálója. A kényelmes és korszakalkotó kalapok megalkotója, a szoros fűzők eliminátora.

Ja, és majd elfelejtettük: az F-7124-es ügynök, akinek fedőneve Westminster.

Bizony: Coco, azaz kevésbé közismertebb nevén Gabrielle Chanel nevéhez nemcsak minden női gardrób szükséges darabja, a minden alkalomra tökéletes „kis fekete” kapcsolódik. A klasszikus illat, a No°5 máig világszerte ismert, és ha a parfümben található aromák, esszenciák mesélni tudnának alkotójukról, nagyon is meglepődnénk.

Egy románc elején van az a pont, amikor egy nő korlátlan hatalmat birtokol egy kapcsolatban. És ha van valaki, aki ismeri a férfi vágyának múlandó természetét, hát az Coco.

A regény egy különleges perspektíva. Egy lehetséges nézőpont abból az irányból, ahonnan a divat nagyasszonyának rendkívül kettős megítélése és jellemvonásai magyarázatra találhatnak.

Chanelt talán nem volt könnyű szeretni. Túl magabiztos volt. Kemény és kegyetlen, sokszor kritikus és szúrós. A Maison CHANEL minden és mindenki előtt állt.

Coco most is elmélázik, hogy vajon a nők miért hagyják, hogy egy bizonyos idő után egyszerűen eltűnjenek.

De lássuk be: ha ez a törékeny nő, aki túl korán veszítette el édesanyját és hirtelen kellett gyermekkorban felnőtté válnia – hát nem csoda, hogy úgy harcolt, mint egy kis, fekete bika! Így jellemezte őt egyszer Sidonie-Gabrielle Colette varietéművész és írónő, és bár ez Coco-t vérig sértette, talán mégis találó a kifejezés.

A könyv egy kívülálló szemével meséli el, mi hajszolhatott egészen a német megszállóknak való kémkedésig egy független és bátor nőt, akinek sejthetően volt gyenge pontja. Márpedig – mint azt a történelem némiképp bizonyítja – Gabrielle Chanelnek jó oka volt az Abwehr szárnyai alatt információt szállítani.

Az árulás mély sebet tud ütni, de nem hagyja, hogy belehalj.

Az olvasó felváltva követheti figyelemmel Coco regénybeli jelenét és múltját, így kapva mind teljesebb képet róla. Egyik pillanatban megértjük Őt, máskor összezavarodunk és ítélkezni kezdünk felette. Közben pedig egyre több kérdés merül fel bennünk: vajon tényleg nem tudott, csak egy férfit szeretni életében? Mindenkit eszközként használt üzleti előrejutása érdekében?

Ki volt André Palasse? Egy unokaöcs, vagy inkább eltitkolt fiúgyermek? Tényleg elárulta hazáját, Franciaországot Hitler törekvéseit szolgálva?

Ezekre ad lehetséges válaszokat Pamela Binnings Ewen, aki igen olvasmányosan írta meg a II. világháború, azon belül is a német megszállás éveinek következményeit és történéseit az üzleti és társadalmi elit magasságaiban.

Ez olyan lecke volt számomra, amit sosem felejtettem el. A munka szabadság. A munka biztonság és függetlenség.

Lehet, hogy Coco Chanel megosztó személyiség volt. Mégis, látnunk kell a határozott üzletasszony mögött a nőt. A nőt, aki mer erős lenni, miközben törékeny. A nőt, aki megküzd azért, amihez hosszú évek dolgos munkájával jutott hozzá. A nőt, aki képes szeretni és egy időben pusztító erővel gyűlölni ugyanazt a férfit – és aki képes bármit feladni valakiért, akit igazán szeret.

A Párizs királynője – regény Coco Chanel életéről a 21. század Kiadó gondozásában jelent meg. Ajánljuk mindenkinek, aki elengedhetetlen kiegészítőnek tartja ezt a történelmi „kis feketét” a könyvespolcára!

EZ IS ÉRDEKELHET: