Megalapította az anglikán egyházat, és írt egy könyvet arról, hogyan érdemes – szerinte – a vallást értelmezni. Egész életében arra vágyott, hogy szeressék, de azt nem látta meg, ki az, aki őszinte szívvel fordul felé. VIII. Henrik nőcsábászként és asszonygyilkosként vonult be a történelemkönyvekbe. De biztos olyan ádáz volt, mint az tudni véljük? Vagy az utókor még jobban bepiszkolta – amúgy sem makulátlan – nevét, ahogy az máskor is lenni szokott?
VIII. Henrik 1491. június 28-án született VII. Henrik király második fiaként.
Eredetileg az apja papnak szánta, így 5 éves korától teológiát tanult. Mellette jeleskedett a lovagi tornákon is. Nem úgy, mint bátyja, Artúr, aki nem örvendett túl jó egészségnek, és az erőt próbáló tevékenységek gyorsan kifárasztották.
Ennek ellenére VII. Henrik a hagyományokat követve első szülöttének szánta a trónt. Mikor elérkezett az idő, el is jegyeztette fiával a spanyol hercegnőt, Aragóniai Katalint. A papírok aláírásánál – betegség miatt – a trónörökös azonban nem tudott jelen lenni. Így 9 éves öccse, Henrik találkozott a nála 6 évvel idősebb Katalinnal, kinek szépsége megigézte.
Bár a hercegnő hamarosan Artúr felesége lett, a nász nem volt túl boldog. A trónörökös a házasságát nem igazán értékelte, neje szépsége sem érdekelte. Több forrás szerint a pár sosem hálta el a frigyet. Ez később kardinális kérdéssé vált, amin sokat vitatkoztak az emberek.
Akárhogy is, annyi bizonyos, Artúr gyenge volt. Alig egy évvel az esküvő után hirtelen elhunyt. Katalin saját rezidenciát kapott, de nem hagyhatta el Angliát, mert VII. Henrik továbbra is szövetségesének kívánta Spanyolországot. Így Henrikkel és Katalinnal aláíratott egy papírt, hogy jegyességet kötnek.
Persze ez csak csel volt, ám az újdonsült trónörökös komolyan vette a dolgot. S mikor apja elhunyt, ígéretéhez híven feleségül vette Katalint. Feljegyzések szerint szerelmes volt, és kötötte az adott szava is. Pedig az akkori vélekedés szerint egy 25 éves nő már túl volt a legszebb évein, de ez a 19 esztendős Henriket nem érdekelte.
Nem kellett sok idő hozzá, és megfogant első gyermekük.
A gyermek azonban halva született. A királyi pár újra próbálkozott, és megszületett az ifjú Henrik. A király bebiztosítva érezte a trónt, ám egy hónappal később a kisfiú elhunyt, és a pár mély gyászba süllyedt. Henrik a bibliában kereste a választ a miértekre. Katalin is reggel és este, sőt, napközben is ájtatosságot gyakorolt. A gyász és a trónörökös hiánya mindkettőjüket letaglózta.
Még két terhesség és halva szülés után aztán megszületett lányuk, Mária. Henrik boldog volt, hogy egészséges, szép gyermekük van, de örömét beárnyékolták a károgók, hiszen trónörökös még mindig nem volt.
Az sem segített a helyzeten, hogy Katalin és Henrik elhidegült egymástól. Részben azért, mert Henrik viszonyt folytatott neje egyik udvarhölgyével, Bessie Blounttal, akitől megszületett Henry Fitzroy nevű fia. Ám egy törvénytelen fiú nem lehetett trónörökös, így a király rangot adott a fiúnak és anyjának. Persze Bessie el lett távolítva az udvarból, de Katalin és Henrik már inkább csak barátok voltak ezután. Bár egy ideig még küzdöttek, hogy legyen egy legális trónörökös, de nyolc terhesség és szülés után aztán mégis feladták a próbálkozást. Így, az akkor még még ereje teljében lévő Henrik új ágyast keresett magának.
Ekkoriban volt esedékes egy találkozó Calaisnál I. Ferenc francia királlyal. Ő mutatta be Boleyn Máriát Henriknek. Mária az udvarba került.
A szimplán csak testi örömök élvezetére szánt kapcsolatból kettő gyermek született, akiket Henrik nem ismert el Mária múltja miatt.
El is köszönt szeretőjétől, és azt hitte, végzett a Boleyn családdal, mikor akkori tanácsosa Wolsey bíboros egyik rendezvényén megpillantotta Boleyn Annát. Bár nem tartotta különösebben szépnek (Anna barna hajú és szemű volt) mert a szépségideál már akkor is világos hajú, kék/zöld szemű nőket jelentette, mégis első pillantásra megszállottja lett a lánynak. Birtokolni akarta. Ágyasává tenni, de ebbe a lány nem volt hajlandó belemenni. Ezért a királynak nem volt más választása, meg kellett szabadulnia Aragóniai Katalintól.
Első körben arra hivatkozott Katalin nem lehetett jogszerűen hitvese, hiszen előtte már bátyja neje volt. Nem szűz lányt kapott, így a házasság érvénytelen, és Mária lánya fattyú. A pápa a házasság érvénytelenítését megtagadta, erre Henrik fellázadt. Főleg azért, mert Annához egy ujjal sem nyúlhatott és a vágy emésztette őt.
Több évnyi huzavona után sem engedett a pápa, és Wolsey bíboros is hasznavehetetlennek bizonyult. Miután jogszerűnek kiáltotta ki a pápa Henrik és Aragóniai Katalin házasságát, Henrik kivégeztette tanácsosát. Ezután Cromwellt egy körmönfont ügyvédet tett meg tanácsosává. Ő volt az, aki azt javasolta neki, alakítson saját egyházat és legyen Henrik az egyház evilági feje.
Bár elsőre a király erősen ódzkodott az ötlettől, végül mégis kötélnek állt. Főként mert vallási szempontból a 16. század igen nagy változásokat hozott. Megjelent Luther Márton, és a lutheránusok, a protestáns felekezet is egyre nagyobb teret hódított magának. S Henrik országjárás közben nem egy perjelségben járt, ahol a papok finoman szólva sem voltak hűek sem istenhez sem máshoz.
A perjelségeket fel is számoltatta, vagyonukat elkobozta. Aztán ő saját maga érvénytelenítette házasságát. Katalinnak és Máriának birtokokat adományozott jó messzire magától. Ennek ellenére Katalin haláláig kitartott amellett, hogy ő a királynő, bárki is próbál a helyére lépni.
Akárhogy is, már semmi akadálya nem volt, hogy Henrik elvegye feleségül Annát, ám Katalinnak még sok pártfogója volt, így a pár csendes esküvőt tartott. Aztán Henrik birtokba vette újdonsült aráját, aki meglepően sok fortélyt mutatott neki az ágyban, pedig -elvileg- szűz volt…
Folyt.köv.
EZ IS ÉRDEKELHET: