Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Vagyis feltétel nélkül. Más szóval úgy, mint szülőanyja csecsemőjét.
A szülői szeretet azonban csakis az egészen kicsi gyermeknek jár, aki nem tud gondoskodni magáról. A felnőtt–felnőtt kapcsolatok – tetszik ez nekünk vagy sem – haszonelvűek. Mindkét félnek kapnia kell valamit, hogy elégedett legyen.
Mielőtt azonban belemerülnénk a kérdés tárgyalásába, meg kellene határoznunk, mit nevezünk szeretetnek. „Erős érzelmi kötődés.” Valóban… Nekünk azonban ez itt nem mond semmit, nem tudunk vele mit kezdeni.
A szeretet, melyről e helyen szó esik, a figyelem és a gondoskodás rokon értelmű megfelelője.
Gereben, a Megmentő
Nyugalmas életre vágysz, de üldöznek az emberek? Minden ügyes-bajos dolgukkal téged keresnek? Már ki is neveztek Sárkányölőnek?
Megjelenik a szomszéd – egyszer segítettél rajta, azóta naponta háromszor keres –, és siránkozva vergődik, mint a szárnyaszegett madár: „Gereben, maga olyan ügyes! Elfogyott a kenyerem. Én neeem tudok…!
Szerencsétlen mámi egész életében csak azt tanulta meg, hogyan irányítson másokat szükségletei szerint. Nem bízik magában, nem hisz a sikerben, és persze szereti a kényelmet. Ő már megtette a magáét. Szerzett valakit, akinek nyakába akasztotta a felelősséget: majd te elvégzed helyette a feladatot. És ha te nem, még mindig imádkozhat Urunkhoz, hogy küldjön nálad rátermettebb balfácánt.
Önbizalomra lenne szükségük, hogy tudniillik van erejük, képesek magukért tenni valamit, képesek megoldani egy feladatot, ha kellő időt szánnak rá. Le tudják győzni maguk is a Sárkányt. S kiderülhet, hogy amit szörnynek hisznek, csupán agyagból és szalmából tákolt bálvány.
Az ilyenféle emberek azt akarják, hogy Hősük légy. Ha kinyilatkoztatod, hogy közönséges halandó vagy, és hogy mindenki bolond, aki lemond hatalmáról, másokra bízván ügyeinek intézését, végigmérnek. Kopaszodó homlokodtól, tekintélyes pocakodon át, arany lepkével díszített sarudig. S a rontástól óvó jelet rajzolva köröznek ujjukkal halántékuk táján, mert azt hiszik, beléd szállt valami kór.
Ha csak egyszer is – ellenszolgáltatás nélkül – helyrerúgod a számítógépet, hozol egy kenyeret, megmetszed a körtefát, sétára viszed a kutyát és a többi, attól kezdve mindezen tennivalók kötelességeddé lesznek. S köteles feladataid jegyzéke napról napra bővül. Minél többet adsz, annál többet követelnek tőled.
Azt szeretnéd, hogy becsüljenek, viszontszeressenek? Ha feltétel nélkül adsz, nem jó úton jársz. Figyelmességedet, gondoskodásodat nem segítőkészségnek tekintik, nem szeretni és tisztelni fognak, hanem könnyen kijátszható, minden tudása és eredménye ellenére ostoba embernek fognak tartani.
Gereben, a Jófiú
Mert valóban sanyargatja őket a Sárkány, akit egyszer Gyávaságnak, máskor Ostobaságnak, megint másszor Restségnek vagy Tehetetlenségnek neveznek?
Nos, barátom, aki a szeretet nevében megfontolatlanul ad, jobbára saját szükségleteit akarja kielégíteni, nem azét, akin hite szerint segít. Viselkedése elsősorban önmagáról alkotott kedvező képének igazolását szolgálja.
Bármit tesz is az ember, saját elhatározásából teszi, s azért határoz így vagy úgy, mert az szolgálja leginkább saját megelégedését. Bármit teszünk is másokért, valójában saját szükségletünket elégítjük ki.
Sok ember, egyebek között, azért marad meg kizsákmányoló kapcsolatokban, mert szüksége van arra a jelentőségre, melyre a rossz bánásmód elviselésével tesz szert.
EZ IS ÉRDEKELHET: ÚGY ÉRZED KÍVÜLÁLLÓ VAGY? KÜLÖNC?
Meglehet, gyermekkorodban megaláztatásban, mellőzésben volt részed, s ezért felnőtt életedben az erkölcsi felsőbbrendűség érzését hajszolod.
Ha Jófiúnak akarsz látszani, úgy kell intézned a dolgokat, hogy újra és újra megalázzanak, mellőzzenek. Tagadd meg saját szükségleteidet, szolgáld ki másokét. Személyedet ugyan különbnek láthatod ezáltal, és az irányítás is a te kezedben lesz, de szembe kell nézned elégedetlenséged okán érzett ellenséges indulataiddal, s folyvást alakoskodnod kell.
Gereben, a Megvilágosodott
–, voltaképpen feljogosítod őt, hogy csecsemőként viselkedjen. Kapcsolatotok egyoldalú lesz: ő csak kap, te pedig szolgálod őt, szülőpótléka leszel. Az effajta viszony egyikőtök javát sem szolgálja hosszú távon.
Üzletnek tekinteni az emberi kapcsolatokat, megtagadni valamit, amikor az nem szolgálja mindkét fél érdekeit, felelősségteljesebb viselkedés, mint érdemtelenül mindent és mindig megadni. Közelebb vagy az igaz – a felnőttet megillető, helyénvaló – szeretethez, ha követelsz is, nem csak adsz; ha önállóságra neveled felebarátaidat.
Az egészséges emberi kapcsolatokhoz hozzátartozik saját elégedetlenségünk, elvárásaink, haragunk és szükségleteink kifejezése is.
A szeretet nem csupán az angyali türelemben és önfeláldozásban, hanem a megfontolt összeütközésben is megnyilvánulhat. Különösen, ha felnőtt emberek kapcsolatáról van szó.
Ádám László
Cool guy photo created by wayhomestudio – www.freepik.comEZ IS ÉRDEKELHET: