Ölelj úgy, hogy kizuhanjunk a világ forgásából. Hogy az idő lelassuljon, majd megálljon. Ölelj úgy, hogy érezzem a szenvedély parazsát felizzani testedben.
Hogy lássam a pillanatot, amikor a szikrák kipattannak szemedben.
Ölelj úgy, hogy reszkessek attól, ha hozzámérsz és reszkessek, attól, hogy elveszíthetlek. Mert már nem lesz szabad akaratom, hiszen azzal, hogy a tiéd lettem jogot formáltál rám és nekem muszáj lesz a szerelem ösvényén haladnom veled.
Ölelj úgy, hogy karjaidban öntudat nélkül zuhanjak bele a mámort rejtő kútba. Mikor már nincs bennem kontroll, mert csak az számít, hogy te és én egymáshoz kapcsolódjunk.
Szerelemre szomjazó lelkem csillapítsd szavaiddal. Érintésed melegítse fel testem fázós éjszakákon. Nevess velem, ha öröm ér és vigasztalj, mikor a legkeserűbb könnyeim a szívembe hullnak.
Ölelj úgy, hogy szavakat se kelljen kimondani ahhoz, hogy tudjuk, mit érez a másik. Túrj bele a hajamba, merülj el tekintetembe úgy, hogy kiolvasd belőle ki nem mondott félelmeim. Futtasd végig ujjaid lelkem felszínén, hogy aztán a szívembe tudj lépni. Aztán hagyd, hogy én is belépjek a világodba, hogy vágyad és érdemeid szerint tudjalak szeretni.
Ölelj úgy, mintha nem lenne holnap és ez lenne az utolsó napunk. Állítsd meg az időt, hogy kiélvezzük a pillanatot, amit egymás karjában tölthetünk. Ne gondolj semmire, csak add át magad a tébolynak!
Még a nevemet sem kell kimondanod, csak ölelj úgy, hogy a szíveink összeforrjanak.
EZ IS ÉRDEKELHET: