Társat keresek. Nem csak akárkit, bárkit, mindegy kit. Társat keresek. És inkább egyedül maradok, amíg meg nem találom azt az embert, aki feléleszt bennem valamit, ami korábban nem volt.
Amíg meg nem találom azt, akit büszkén bemutathatok a szüleimnek, barátaimnak és nem csak hazaviszem, hogy aztán reggel gyorsan elbúcsúzzak tőle.
Olyan embert keresek, akinek a szerelme megváltoztat, jobbá tesz.
Akinek az érintése meggyógyít, a csókja többet akar és a jelenlététől azt érzem, otthon vagyok. Aki tud mélyen szeretni.
Olyan társat keresek, akit újra és újra le akarok nyűgözni, el akarok csábítani, és aki engem is újra és újra meghódítana.
Aki izgul az első randink előtt és akinek felragyog a mosolya, ha meglát.
Olyan embert keresek, akinek vannak céljai, vágyai, tesz is értük, de érdeklik az én céljaim és vágyaim is. Aki elfogadja a segítő kezet, de a sajátját is nyújtja, ha kell.
Akinek gondolatai találkoznak az enyémmel. Aki nem vesz mindent magától értetődőnek, és tudja azt mondani, köszönöm.
Olyan embert keresek, aki tudja, hogy senki sem tökéletes. Önmagát sem látja annak, és elfogadja az én hibáimat is.
Olyan embert keresek, aki elől nem akarok elszaladni. Akivel együtt akarok ébredni minden vasárnap reggel. Akivel közösen teremtenénk családot.
Igen, társat keresek, nem csak úgy akárkit, mert az akárki nekem már nem elég.
EZ IS ÉRDEKELHET: HELLO, SZERELEM!