A káromkodások beszédünk részei, amelyeket a mindennapokban igyekszünk elrejteni, de azonnal felszínre kerülnek szókincsünk eme ékes és nagy fantáziáról tanúskodó kreatív darabjai, ha belerúgunk az ágy sarkába. A fájdalom lenyűgöző módon bővíti nyelvi kifejezésmódunkat, ehhez kétség sem férhet. De vajon ezek a trágárság-kitörések vajon szolgálnak valamilyen célt?
Lehet, hogy meglepő, de a legújabb eredmények azt mutatják, hogy a káromkodás és bizonyos gesztusok egyértelműen enyhíthetik a fájdalmat.
Egy kutatás során több száz diákot kértek meg, hogy mártsák jéghideg vízbe a kezüket. A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy a „semleges” vagy „tabu” kategóriába sorolt szavak és gesztusok hogyan befolyásolják a fájdalomérzékelést. A vizsgálat egyik részében a résztvevők a „f@sz” vagy „lapos” szót ismételték, miközben a kezük a hideg vízben maradt.
Egy másik részében a vizsgálatnak arra utasították a résztvevőket, hogy ismételten nyújtsák ki a középső ujjukat (tabu gesztus), vagy mutatóujjukat (semleges gesztus).
A résztvevők jelezték a fájdalom kezdetét, hogy rögzítsék az időtartamot.
A korábbi kutatásokra építve a tudósok arra számítottak, hogy a káromkodás vagy a durva gesztus fájdalomcsillapító hatású lehet, amit a tanulmány eredményei alá is támasztottak.
Érdekes módon a tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a fájdalomcsillapításban a káromkodás és a bemutatás között. A durva gesztus ugyanúgy enyhíti a fájdalmat, mint a ronda szavak használata. A kutatók azt feltételezik, hogy a középső ujj mozdulata ugyanazokat az idegi áramköröket aktiválhatja, mint a káromkodás.
Bár a pontos mechanizmusok továbbra is megfoghatatlanok és vizsgálatra szorulnak, a tanulmány alátámasztja, hogy a kimondott ronda szavaknak vagy a sértő gesztusoknak fájdalomcsillapító ereje van.
(Az eredményeket a Psychological Reports folyóiratban tették közzé.)
nyitókép: Image by freepik