A nárcisztikusk lételeme, hogy a figyelem rájuk irányuljon. Kell nekik, akarják, és mindenáron meg is szerzik. A karácsony és az egyéb ünnepek épp ezért rémálomszerűek egy nárcisztikussal. Ezeken az alkalmakon ugyanis a figyelem alapvetően nem rájuk irányulna – hát ők gondoskodnak róla, hogy mégis így legyen – így tönkretesznek mindent.
Karácsonykor a párommal külön töltöttük az ünnepeket. Ő az anyjához utazott, én pedig otthon maradtam a családommal. És ennek szívből örültem, mert azokban az években, amikor együtt töltöttük a karácsonyt, elviselhetetlenné tette azt. Folyamatosan úgy éreztem, hogy lábujjhegyen kell körülötte mozognom, elkerülve bármit, ami zavarhatja.
A sarokban üldögélt, összevont szemöldökkel, megtagadta a részvételt, és teljes nyomorúságot árasztott. A családom ajándékokkal halmozta el, megpróbálták bevonni, miközben ő semmit sem tett hozzá a naphoz. Ellenséges volt, minden idegesítette, és ezt feltűnően a tudomásunkra is hozta. Soha semmi sem tette boldoggá, és ezt olyan erősen éreztette, hogy elrontotta a mi napunkat is.
Miért teszik tönkre a nárcisztikusok az ünnepeket és a különleges alkalmakat? Mert azt hiszik, hogy minden figyelem őket illeti meg – hát hogy merészelné levenni róluk a reflektorfényt a Mikulás vagy a Jézuska, az ajándékozás vagy a saját gyerekeik?!
A nárcisztikusoknak kell a figyelem középpontjába kerülniük. Mindig. Ha nem megy, akár negatív cselekedetekkel is felhívják magukra a figyelmet. (Mint a Grincs – vajon kiről mintázták?)
Hiányzik belőlük az empátia
Az ünnepek a boldogsáról és annak megosztásáról szólnak. De a nárcisztikusok soha nem tapasztalhatják meg azt az örömet, hogy másokat boldoggá tegyenek, mivel hiányzik belőlük az empátia. Ráadásul nem is szívesen vesztegetik az idejüket arra, hogy valaki mást ünnepeljenek – legyen szó születésnapról, diplomáról, vagy akár előléptetésről.
Ehelyett irigyek és féltékenyek, nem bírják elviselni, hogy az emberek valaki más eredményeit ünneplik, és nem az övéket. Ez az élmény olyan elviselhetetlen számukra, hogy inkább mindent tönkretesznek mások számára is.
Utálják az intimitást
Az ünnepek az intimitásról és a felelősségről, a kötelékek megerősítéséről és a pozitív élmények megosztásáról szólnak. A nárcisztikusok azonban képtelenek egészséges, erős kötelékeket kiépíteni másokkal.
Az intimitás olyan dolog, amitől félnek, mivel megköveteli, hogy gondoskodjanak másokról, és felelősséget vállaljanak értük. Nyugtalanítja őket, képtelenek kezelni a sebezhetőséget. Szorongani kezdenek, és ez kiváltja bennük a küzdj vagy menekülj reakciót, így vagy megszöknek (sokan az ünnepek előtt generálnak veszekedést, hogy leléphessenek), vagy mindenki számára tönkreteszik az ünnepeket.
Kétségbeesetten vágynak a figyelemre
Nem számít, hogy a figyelem, amit kapnak, negatív vagy pozitív. Ha az ünnep nem a nárcisztikusok dicsőséges létezésének megünnepléséről szól, ők gondoskodnak arról, hogy mások bántásával felhívják magukra a figyelmet. Képesek mérgező jelenlétükkel tönkretenni mindent, elrontani mások örömét. Csak a figyelem felkeltése érdekli őket, és az, hogy az feléjük irányuljon, bármi áron.
Szeretik a nyomort
A nárcisztikusok imádják a nyomort. Remekül boldogulnak benne. Ez az alapértelmezett beállításuk. Ezért amikor olyan környezetet találnak, amely tele van szeretettel, örömmel és pozitívumokkal, mindent megtesznek azért, hogy megváltoztassák, nyomorúságossá tegyék.
Mérgező energiájukat mások felé terjesztik, és a legboldogabb környezetet is megkeserítik. Lerombolni a boldogságot számukra olyan, mint megnyerni a Nobel-díjat. Ezért minden alkalommal tönkreteszik a születésnapokat és az ünnepeket.
Szeretnek manipulálni
A nárcisztikusoknak szükségük van a társfüggők csodálatára és figyelmére. Szeretnek másokat manipulálni, majd uralkodni felettük.
Amikor izgatottan várunk egy adott esemény vagy alkalmat, a nárcisztikusok az utolsó pillanatban beugranak, hogy tönkretegyék. Egyszerűen szeretik ha vannak elvárások, amiknek látszólag megfelelnek, majd csalódást okozhatnak, így tönkretéve minden ünnepi alkalmat.
Mit tehetünk?
Az ünnepek és a születésnapok a nárcisztikusokkal mindig rémálom, mert őket nem érdekli, hogy egy esemény vagy ünnep különleges jelentéssel bír-e mások számára. Csak olyan nyomorultnak akarják látni a másikat, mint ahogy ők érzik magukat. Mindent megtesznek, hogy kiszívják másokból a boldogságot.
Lehet-e valamit tenni ellene? Dehogy. Nem számít, mit teszünk, a nárcisztikus soha nem fog teljesen megváltozni. Csak magunkon és a hozzáállásunkon változtathatunk. Ne hívjuk meg, ne reagáljunk rá, hagyjuk ott – mentsük meg magunknak az ünnepet!
nyitókép: Image by DCStudio on Freepik
EZ IS ÉRDEKELHET: