7 dolog, amit a nárcisztikusok a legjobban utálnak

A nárcisztikusok összetett személyiségű emberek, akik szeretnek irányítani. Nekik lételemük, hogy minden gyeplőt kézben tartsanak, mindenkit kontrolláljanak. Szükségük van az állandó figyelemre. Az irányítás érzésétől gyarapodnak, attól érzik magukat többnek, erősebbnek.

De még így is vannak dolgok, amik miatt elveszíthetik az eszüket.

Bár minden helyzetben megpróbálnak nyugodtnak és összeszedettnek tűnni, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne provokálni őket. Ami azt illeti, meglehetősen könnyű nyomogatni a gombjaikat, ha az ember tudja, mit csinál. Hiszen tulajdonképpen, bár ezt gondosan leplezik, a nárcisztikusoknak nagyon alacsony az önbecsülése. Nem olyan magabiztosak, mint amilyennek látszani próbálnak. A magabiztosságuk csak egy maszk, amit azért viselnek, hogy másokat fenyegessenek, manipuláljanak.

Szóval, melyek azok a dolgok, amiket a nárcisztikusok a legjobban utálnak?

7 dolog, ami megőrjíti a nárcisztikusokat

Image By freepik


Ha úgy érzik, nem fontosak

A nárcisztáknak hatalmas egojuk van, és minél több szenvedést okoznak másnak, annál jobban érzik magukat. Mások fájdalmából táplálkoznak. Nem törődnek senki mással, csak saját magukkal. Ezért van bennük az a belső igény, hogy mindig a figyelem középpontjában legyenek. Beszélni kell róluk, rájuk kell nézni, és tisztelettel kell bánni velük.

Ha egyszer úgy érzik, hogy nem fontosak, azonnal elvesztik az eszüket. Nem tudják elviselni, hogy úgy bánjanak velük, mint másokkal. Ettől úgy érzik, mintha kudarcot vallottak volna.

Ha figyelmen kívül hagyják őket

A nárcisztikusok szeretnek irányítani, ezért nem bírják, ha figyelmen kívül hagyják őket. Ha beszélnek valamiről, és senki nem hallgatja meg őket, számukra hatalmas tragédia.

Nem bírják elviselni, hogy senkit sem érdekel a mondanivalójuk. Ettől a felismeréstől megőrülnek, és hamarosan elvesztik az önuralmukat.

VAJON SÍRNAK A NÁRCISZTIKUSOK? – A NÁRCISZTIKUS ÁLSÍRÁS JELEI

Ha elveszítik az irányítást

A nárcisztikusok mindenféle technikát alkalmaznak, hogy uralmat szerezzenek az emberek felett. Szeretnek szerelembombázni, szeretik eljátszani az áldozatot, és különböző szerepeket vállalnak csak azért, hogy irányítsanak. De mindez hiábavaló, ha egyszer úgy érzik, elvesztik az irányítást, épp ezért ez nagyon feldühíti őket.

Ha nemet mondanak nekik

Amikor elutasításról van szó, és nemet mondanak nekik, a nárcisztikusok azonnal kisgyerekekké válnak. Szinte hisztizni kezdenek.

A fejükben a vezetés gondolata nem jár további meglepetésekkel. Mindent megterveznek, és eszükbe sem jut, hogy valaki nemet is mondhat, így ha ez megtörténik, dühbe gurulnak.

Ha valaki kritizálni meri őket

Senki sem szereti, ha kritizálják, de mindannyian megtanultunk együtt élni vele, amikor úgy érezzük, hogy amit a másik mond nekünk, az segíthet a növekedésben. A nárcisztikusok viszont nem törődnek azzal, hogy önmaguk jobb verziójává váljanak. Hiszik, hogy ők már tökéletesek, és nem kell semmin változtatniuk.

Tehát valahányszor azt hallják, valamit változtatniuk kellene, vagy kritikával szembesülnek, azonnal elveszítik a türelmüket.

Egyszerűen nem tudják, hogyan reagáljanak a kritikára. Nem mondják: ‘Ebben igazad van’. , hiszen ilyen mondat nem létezik a szókincsükben.

A NÁRCISZTIKUS BÁMULÁS: HOGYAN HASZNÁLJA A NÁRCISZTIKUS A PILLANTÁSÁT, HOGY IRÁNYÍTSON TÉGED

Ha mások sikeresek

Nyilvánvalóan nagyon nehéz manapság találni valakit, aki örül mások sikerének, de a nárcisztikusok különösen nem bírják elviselni más sikerét.

Nem arról van szó, hogy nem szeretnek másokat boldognak látni. Sokkal inkább arról van szó, hogy minden alkalommal elveszítik az önuralmukat, amikor azt látják, hogy valaki jobb helyzetben van, mint ők. Ez közvetlen támadásnak veszik.

Ha valaki el meri hagyni őket

A nárcisztikusok azt hiszik, őket lehetetlen elhagyni. Nem is tudják elviselni ezt a helyzetet.

Amikor a párjuk mégis mer kilépni a fennhatóságuk alól, személyes szinten támadva érzik magukat. Fő céljuk, hogy addig tartsanak maguk mellett másokat, ameddig csak akarnak, majd magyarázat nélkül hagyják el őket, amikor már nem felelnek meg az igényeiknek.

Amikor azonban az elnyomott hagyja el a nárcisztikust, azt sértésnek veszi. Ez az a fajta fájdalom, amit nem lehet leírni.

nyitókép: Image by Freepik