Katona akart lenni, helyette médiamogul lett. A róla elnevezett díjról mindenki hallott már, de hogy ki volt ő pontosan, az már homályba vész. Pedig az 1847. április 10-én született Pulitzer József megreformálta a médiát. S bár arról lehet vitatkozni mennyire jó vagy rossz ez, de amit ő elindított útjára, az a mai napig meghatározza, hogyan fogyasszuk a híreket, és miként látjuk a világot.
Politzer József néven született Makón egy morva zsidó családban. Francia és német nyelven folyékonyan beszélt kiskamasz korára. A matematika nem volt éppen a kedvenc tárgya, állítólag rálőtt számtantanárára. Ilyen vérmérséklettel nem is csoda, hogy a szabadságharc leverése után a forradalmi lázban égő ifjú nem találta helyét Magyarországon.
Azért került Amerikába, mert harcolni akart
Katona akart lenni, így mindenhova jelentkezett, még a Francia Idegenlégióba is, de a hórihorgas fiút gyenge fizikuma miatt sehol nem vették komolyan. Már majdnem letett tervéről, mikor utolsó utáni esélyként jelentkezett a New York-i Garibaldi Légióba. A lovasezredben Európa számos pontjáról származó volt forradalmárok szolgáltak. Pulitzer is közéjük került, és elindult Amerikába.
A legenda szerint nem voltak papírjai, így az utolsó pár száz méteren a vízbe vetette magát, és a partra úszott. Mindössze öt dollárral a zsebében érkezett az új világba, majd egy évet szolgált az amerikai polgárháborúban, és bár aki ismerte, nem hitte volna, de sértetlenül megúszta.
Még akkor sem beszélt szinte semmit angolul, mikor leszerelt. Mindenféle munkát végzett, mígnem kitalálta, hogy a többségében német nyelvű lakosból álló St. Louis-ba költözik.
A modern újságírás egyik atyja
Ott aztán újságárus lett, majd újságíró a Westliche Post című újságnál. A főszerkesztő figyelmét felkeltette a németül jól beszélő, angolul folyamatosan tanuló Pulitzer. Nem is csoda hiszen cikkeit egészen más hangvételben írta, mint addig bárki. Tényfeltáró és szatirikus cikkeket, oknyomozó riportokat és álhíreket is írt (hozzá köthető a fake news elterjedése is).
A lap példányszáma megugrott, és ő 5 év után részvényt tudott venni benne. Aztán át is vette az újságot és sárga lapokat is tett bele, ami a bulvárt volt hivatott jelezni. Ezt Pulitzer nagy riválisa Hearst vezette be a köztudatba, és elterjedt a nagy olvasottságért való küzdelem miatt. Később megvette az angol nyelvű St. Louist Dispatch lapot.
Egy alkalommal pisztolypárbajban is részt vett, mikor egy cikkével megsértett egy képviselőt
Hazánk fia egy idő után kinőtte St. Louis-t. Megvásárolta a veszteséges New York World újságot, amiből országszerte olvasott lapot csinált The World néven. Ő jött rá első ízben, hogy a sajtó mennyire nagy hatással van a politikára, a közéletre. Így sok politikus magánéleti botrányait is megszellőztette.
A Hearsttel folytatott versengés miatt robbanhatott ki amerikai-spanyol háború (részigazságokat vagy épp teljesen koholt vádakat tartalmazó cikkeket írtak az olvasottságért).
Ő lett az első magyar származású amerikai kongresszusi képviselő is
Nélküle nem választották volna meg Grover Cleveland-t a kongresszus elnökének.
A Szabadság-szobor felállításához is volt köze
Pulitzer az újságjában buzdította adakozásra az embereket az akkor épülő Szabadság-szobor költségeinek fedezésére. Nélküle nem készült volna el a ma már ikonikus monumentális alkotás, az utolsó rész költségeit, 3 millió dollárt ő állta.
A Panama-botrány kirobbantója
Bár élt a sokat vitatott szenzációhajhász cikkek publikálásával, de ő tárta fel a Panama-csatorna miatti visszaéléseket 1894 és 1902 között (Panama-botrány). Nem csoda hát, hogy rengeteg ellensége volt. Ekkoriban már gúnyolták zsidó és magyar származásáért, holott ez utóbbit ő sosem hangoztatta.
Szívében magyar maradt
Azért persze nem feledkezett meg gyökereiről. Főoldalon jelentette meg Kossuth Lajos halálakor annak nekrológját, és rendszeresen közölt tényfeltáró cikkeket Magyarországról.
Sokat dolgozott. Amennyire csak tudta az összes nála megjelenő cikket korrektrázta. Napi 14-16 órát dolgozott, látása teljesen elromlott, élete végén alig látott. A zajokat sem tudta elviselni, csak hangszigetelt épületekben tudott élni, dolgozni. Utolsó éveiben teljes csendben a Liberty nevű luxusjachtján élt.
Övé volt az első, legmagasabbnak számító felhőkarcoló, a 96 méter magas Pulitzer Building.
A díj megalapításáról, amely először csak és kizárólag oknyomozó újságíróknak járt végrendeletében rendelkezett. Csak halála után indult el a Columbiai Egyetemen belül nagy álma, a ma is legszínvonalasabb oktatást nyújtó Újságíró Intézet.
EZ IS ÉRDEKELHET: