Magyarországról nem sok mindenben mondható el, hogy az élen jár, ám sajnos van olyan dolog, amiben hazánk világszinten az elsők között van – alkoholfogyasztás tekintetében.
Az alkoholizmus az orvosi definíció szerint olyan szenvedélybetegség, amelyet a kitartó szeszfogyasztás és ennek káros élettani következményei idéznek elő. Előfeltétele a tartós szeszfogyasztás. Általában alkoholfogyasztási zavarnak is nevezik. Az alkoholfogyasztási zavar három kategóriába sorolható: enyhe, közepes és súlyos. Mindegyik kategória különböző tünetekkel jár, és káros mellékhatásokat okozhat . Ha nem kezelik, az alkohollal való visszaélés bármely fajtája kicsúszik az irányítás alól.
Ki többet, ki kevesebbet iszik tehát rendszeresen. Van, aki naponta iszik, de megáll két sörnél vagy egy pohár bornál, és van, aki minden nap lerészegedik.
A cikkben olyan emberek mesélnek, akik az utóbbi csoportba tartozó emberekkel vannak vagy voltak napi kapcsolatban.
Alkoholistával az élet – Kovács Lászlóné 30 éve él házasságban alkoholista férje mellett
Sokan azt mondják, hogy csak annak lesz alkoholista a párja, aki hagyja. Mi 30 éve élünk házasságban, amiből hála az égnek csupán egyetlen fiúnk született. Ő egyetlen pillanatra sem bocsátotta meg nekem, hogy elrontottam a gyerekkorát. És igaza van. Soha nem tudtak hozzánk jönni a barátai, mert a férjem mindig a hőzöngő alkoholista fajta volt.
Egy ideig próbáltam rejteni a helyzetünket, de egy idő után már nem lehetett. Az egész kerület tudta, hogy hogyan élünk. Sokszor volt, hogy én mentem érte, ha beborult az árokba, vagy ha annyira részeg volt, hogy elfelejtette hol akik. Olyan, mintha mindig két különböző univerzumban éltünk volna. Nekem van állandó munkahelyem, ő két évnél több időt sosem töltött egy helyen, és immár negyedik éve munkája sincs.
Hogy milyen vele az élet? Büdös és koszos. Az egész életteret, a gondosan szeretett otthonunkat belengi a belőle kiáradó ital szaga. Olyan, mintha kocsmában élnék. Már közel 10 éve nem szeretkezünk, mert rosszul vagyok, ha arra gondolok, hogy hozzám ér. Ez persze ismét csak feszültséget szül kettőnk között. Abbahagyja az italozást, ha lefekszem vele, de őszinte leszek, már a gondolattól is felfordul a gyomrom. Fogalma sincs, hogy néz ki, amikor magán kívül, vörös fejjel ordít úgy, hogy szinte folyik a nyál a szájából. Egyszerűen ott tartok, hogy hányingerem van tőle.
Mára elértük azt a szintet, hogy a már felnőtt fiamat akkor látom, ha én megyek hozzá, mert ő nem hajlandó átlépni a küszöbünket. Megértem.
Miért maradtam vele? Fogalmam sincs. Talán a folyamatos remény volt az, ami életben tartotta ezt a kapcsolatot, most pedig? Azt hiszem a beletörődés.
Visszakaptuk a lányunkat, elveszettük az apát – egy kétgyermekes édesanya története
Négy éve leukémiát diagnosztizáltak a lányunknál. A két gyermekünk közül ő a kisebb. A férjem addig is ivott, de a diagnózis után éjjel-nappal részeg volt. Önmagát sajnálta, ez volt az ürügy, no meg az, hogy mennyire nem bírja elviselni mindazt, ami körülöttünk folyik.
Semmiben nem volt partner, és nem volt apa sem.
Olyannyira magunkra hagyott bennünket, hogy míg én a négyéves lányommal a steril boxban küzdöttem az életéért, a szomszéd telefonált, hogy a hatéves lányunk napok óta velük él, mert apuka nem beszámítható. Azt hittem elsüllyedek a szégyentől. Onnan ment iskolába, akkor első osztályos volt, és oda is ment haza. Apukának fel sem tűnt, hogy a nagylányunk nincs sehol.
Naponta merev részegen hívott fel, és zokogott, hogy ő ezt nem fogja kibírni.
Azt hiszem mindent összevetve pokoli életünk volt és van apával és kezében az itallal. Sokáig gondolkodtam azon, mi lenne a legjobb a családunk számára, és rájöttem, nem azért kaptuk vissza a lányunk életét, hogy most megmérgezzem, arról nem beszélve, hogy itt nem csak a kicsi hős, hanem a nagy is. Hiszen mindaz, amit a nagylányunk élt át ebben az időszakban, az is embert próbáló volt. Ő most pszichológussal próbálja meg feldolgozni az elmúlt időszakot, mert kialakult benne a szorongás és a pánikfélelem amiatt, hogy mindenki magára hagyta akkor, amikor rettegett a húga életéért.
Szóval válok és költözöm. Ez egy pillanatig nem kérdés most már.
De hogyan dönt a bíróság a láthatás kérdésében? – Szabó Zsuzsa kálváriája
Meglehetősen nehéz helyzetben van a bíróság akkor, amikor a gyermekelhelyezés és a láthatás kérdésében kell dönteni. Tudja ezt Szabó Zsuzsa is, aki egy éve vált el alkoholista férjétől, és bár már akkor is mindennaposak voltak a veszekedések, az italozás, a bíróság közös szülői felügyeleti jogot adott a szülőknek, így az apa kéthetente egy hétvégét tölthet a közös gyermekkel, Zsomborral, aki nyolc éves.
Zsombor jelenleg pszichológushoz jár, hogy ki tudja heverni az apával töltött időszakokat, ami állítása szerint másról sem szól, csak arról, ahogy azt hallgatja, édesapja erősen ittas állapotban szapulja az édesanyát.
Egész nap a televízió előtt ül, és közben az apja csak mondja és mondja a magáét arról, hogy ribanc az anyja, aki mindenkivel összefeküdt. Ordítva vonja kérdőre a fiamat, hogy vajon most is ezt csinálom-e. Nem fogok védekezni, mert nincs miért. Sosem csaltam meg a férjem, most pedig kisebb gondom is nagyobb annál, hogy ismerkedjem. Jelenleg a gyámhatóság bevonásával próbálunk meg változtatni a bírósági döntésen, hiszen nem normális, hogy a gyermek minden egyes ilyen hétvége után bepisil éjszaka.
A család valóban segítség lehet?
Sok esetben a család önmagát teszi felelőssé az alkoholizmus kialakulásában. Mi nem vagyunk elég fontosak, mi nem érünk annyit, biztosan nekünk kell másként viselkednünk. – gondolják, különösen a gyerekek, ehhez pedig táptalajt jelent az alkoholista fél folyamatos vádaskodása is. Hiszen az, aki iszik, tudja, hogy hibát követ el, tehát azonnal kell egy vélt vagy valós felelőst keresnie. És a felelőst minden esetben meg is találja.
Az alkoholizmus egész családokra káros hatással lehet, sok generációt érinthet. Amikor egy családtag alkoholizmusban szenved, a hozzá legközelebb állók azt tapasztalhatják, hogy anyagi gondokkal, kiélezett kapcsolatokkal kell megküzdeniük, sérül a saját egészségük és jólétük is. Éppen ezért minél előbb segítséget kell keresni a függőség megszüntetésére, hogy mindenki – a függő és a család is – újra építhesse az életét.
Todorovits Rea
nyitókép: Image by prostooleh on Freepik
Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat.
KATTINTS IDE!
Köszönjük!
EZ IS ÉRDEKELHET: