Az élet elszalad, amíg a telefonodon lógsz, avagy a phubbing veszélyei az emberi kapcsolatokra

Baráti társaság ül a parkban egymás mellett libasorban a padon, és mindenki lógatott fejjel a saját telefonját bújja. Két ember beszélget az utcán, vagyis az egyik mondja a magáét, míg a vele szemben álló néha bólint, de közben a mobilját használja. Az étteremben a menü kihozataláig a pár inkább a közösségi médiát pörgeti, mint hogy beszélgetnének egymással. A tömegközlekedésre várakozók lehajtott fejjel böngészik a telefonjukat.

Kinek ismerős? Ugye, mindenkinek?

Miért lett fontosabb az üzenetek olvasása, a közösségi média böngészése és a játékalkalmazások használata, mint a személyes beszélgetések? Mióta vannak leáldozóban a jóízű csevegések?

Egy lehetséges válasz a phubbing jelensége. A phubbing kifejezés a mobiltelefon függőség egyik megjelenési formájára használt szó. A phone (ph, azaz a telefon) és a to snub igéből (snubbing, azaz figyelmen kívül hagyni) összerakott angol kifejezés, amely a társadalmunkra nagyon is jellemző jelenség. Az okostelefonok elterjedésével erősödött fel ez a viselkedési forma. Ez pedig nemhogy zavaró, sokkal inkább sértő a másik félre nézve.

Igazából egyetlen, végtelenül egyszerű szabályt kellene követni a jelenség csökkentésére: tegyük el a telefonunkat, amikor emberekkel találkozunk. De mint sok élethelyzetben, az elmélet és a gyakorlat nem fedi egymást.

Pedig a phubbing jelensége komoly veszélyeket rejt magában. Melyek ezek?

Image by Freepik


Kommunikációs problémák

Igen zavaró tud lenni, ha társaságban valaki folyamatosan a telefonjával van elfoglalva. Egyszerűen romboló hatása van a valós idejű kommunikációra. Aki mindig a telefonja képernyőjét bújja, ott a mélyebb érzelmi kapcsolatok kialakítása már-már lehetetlen, de már a figyelem megtartása is nehézségekbe ütközik, hiszen míg mi meghitten beszélgetnénk valakivel, addig a másik fél esetén a telefonjára érkező értesítések elsőbbséget élveznek.

Elszigetelődés

A telefonfüggőség, mint bármely más függőség, sajnos elszigetelődéshez vezet. Hiába van az ember társaságban, mégis beszippantja a mobilja, így a külvilág megszűnik. Ez pedig egyenes út az elmagányosodás felé. A függő nem érzi magát fontosnak a társaságban. Az elhanyagoltság érzése pedig könnyen átcsaphat depresszióba is.

Szociális konfliktusok

A társas emberi kapcsolatokban a phubbing jelensége egyértelműen konfliktusforrás. Barátok, családtagok, a párkapcsolatban a másik oldalon álló fél gyakran érezheti frusztráltnak és dühösnek magát, ha folyamatosan figyelmen kívül van hagyva. A kommunikáció sarkalatos pontja, alapköve egy jól működő kapcsolatnak. A telefonképernyő folyamatos bámulása ennek a szöges ellentéte, ezért csak olaj a tűzre.

Rosszabb teljesítmény és koncentráció

Az okostelefonok túlzott használata az élet minden területére negatív hatással van. Gyakran jár csökkenő teljesítménnyel és nehezebb koncentrációval, legyen szó iskolai vagy munkahelyi helyzetekről. A biztonsági veszélyekről különösen érdemes elgondolkodni, mint például a vezetés közbeni mobilhasználat. Az olyan helyzetekben, ahol a figyelem és a koncentráció kulcsfontosságú, a telefon használata növeli a balesetek kockázatát.

Alvásproblémák

A legtöbb ember a telefonját előszeretettel viszi mindenhová, ezáltal a nap zárásaként az ágyba is elkíséri a tulajdonosát. Az elalvás előtti, ágyban való böngészés és szövegolvasás befolyásolhatja az alvási szokásokat és alvásproblémákhoz vezethet. A mobilok képernyőfénye az egyik fő gyökérok ebben a problémában.

Természetesen a telefonhasználat nem az ördögtől való, a phubbing hatásai személyenként változhatnak attól függően, hogy mennyire gyakori és intenzív a mobil használata. Az egyensúly lehet a kulcs, ahol a valós társas kapcsolatok és a digitális eszközök aránya kiegyensúlyozott kapcsolatokat és mentális egészséget eredményez.

nyitókép: Image by Freepik

Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat.
KATTINTS IDE!
Köszönjük!

EZ IS ÉRDEKELHET:

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.