Ha a férfiak életközépi válsága a téma, sokak előtt megjelenik a filmek sármos, kicsit akár már őszülő halántékú, napbarnított főszereplője, aki sportautót vásárol, életmódot vált, ezzel nagyjából egy időben elhagyja a házastársát, és már fel is bukkan az oldalán a fiatal barátnő.
Tény, hogy a fenti sztereotip helyzet is előfordulhat, azonban a legtöbb, a középkorral jelentkező változás nem ez. Egyesek számára az öregedés hirtelen érkezik és teljesen új helyzeteket teremt, míg másoknál sokkal finomabb az átmenet.
Mi is pontosan az életközépi válság?
Az életközépi válság sokkal inkább társadalmi jelenség, mint konkrét mentális betegség. Maga a kifejezés az elégedetlenségre, a szorongásra, depresszióra, vagy lelkiismeretfurdalásra utal, amelyet sok férfi akkor érez, amikor felnőtt élete első szakaszából a középsőbe lép.
Ebben az időszakban tekintenek vissza azokra a dolgokra, amelyeket elterveztek, de már látják, hogy nem valósulnak meg. Illetve, a kortársaikkal összehasonlítva önmagukat, arra jutnak, hogy nem használták ki megfelelően a lehetőségeiket, a fiatalságukat.
Az életközépi válság kifejezést az 1960-as évek közepén egy kanadai társadalomtudós, Elliott Jaques alkotta meg. Megfigyelte, hogy sok középkorú kliense változtatott viselkedésén, amikor szembesült a személyes korlátaival, és ráébredt arra, hogy az élet, bizony véges.
Ezen felismerések hatására megváltozhat a gondolkodás, a viselkedés, azonban a tipikus életközépi „válság-kép”, mint új autó, válás, fiatalabb partner, valamint a személyes megjelenésre való fokozott figyelem, nem igazán valós.
A kutatások azt mutatják, hogy a férfiaknak csak körülbelül 10-20 százaléka változik így, amikor belép a középső életszakaszba. Sokkal jellemzőbb, hogy a 40-es, 50-es vagy 60-as éveikben elkezdenek elégedetlenek lenni az életükkel, a korukkal és inkább krízisként, nem pedig új lehetőségként fogják fel.
A férfiak életközépi válságának jelei és okai
Mivel az életközépi válság nem egy klinikailag elismert mentális probléma, ezért nincsenek olyan specifikus tünetei, amelyekkel egyértelműen be lehetne azonosítani. Tehát, ha valaki az 50-es, 60-as éveiben jár, és cabriót – vagy éppen egy terepjárót – akar venni, vagy ha boldogtalannak érzi magát, az nem jelenti azt, hogy lelkileg is rosszul van.
Azonban tény, hogy az életközépi válsághoz kapcsolódó tünetek és viselkedések némelyike hasonló az ismert, klinikailag felismert mentális egészségügyi problémákhoz, mint a klinikai depresszió, a szorongás és a szakmai kiégés.
A (klinikai) depresszió jelei
Néha az életközépi válság egyfajta egzisztenciális válság is lehet, amely depressziós tünetekhez vezet – ezt a jelenséget egzisztenciális depressziónak nevezik.
Ezt kiválthatja az, amikor a gyerekek felnőnek és elhagyják a szülői házat, de ilyen például a munkahely elvesztése is. Egy szülő vagy más közeli hozzátartozó személy halála is okozhat egzisztenciális válságot. Ebben az időszakban az illető megkérdőjelezheti a döntéseit és elgondolkozik azon, hogy változtasson az életén.
Melyek a tünetek?
- Állandó szomorú, negatív hangulat
- Fokozott ingerlékenység
- Szorongás, pesszimizmus és a kilátástalanság érzése
- Nehezebb összpontosítás
- A feleslegesség érzése
- Lelassult mozgás-, beszéd- és döntési képességek
- Alvási nehézség/vagy túlalvás
- Általános nyugtalanság
- Változások az étvágyban, az étkezési szokásokban, a testsúlyban
- Csökkent energikusság, fizikai fáradtság
- Fájdalmak, emésztési problémák és egyéb testi tünetek
- Öngyilkossági gondolatok és/vagy akár még öngyilkossági kísérletek
Természetesen nem ritka (és teljesen normális), ha bárki ezek közül néhányat alkalmanként, rövid ideig megtapasztal, még akkor is, ha alapjában véve nem hajlamos a depresszióra.
Ha azonban több tünet is jelentkezik, és ezek tartósan megmaradnak, akkor lehetséges, hogy ami életközépi válságnak tűnik, az már klinikai depresszió. Ebben az esetben feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni, aki segít a pontos diagnózis felállításában illetve a depresszió kezelésében.
A szorongás jelei
Középkorú embereknél meglehetősen gyakori a szorongás.
Ez kialakulhat stresszes vagy negatív életesemény után, szerepet játszhatnak benne bizonyos egészségügyi állapotok, amelyek idősebb korban inkább előfordulnak – például a szívritmus zavarok vagy a pajzsmirigy-betegségek.
De az is gyakori, hogy a szorongó ember nem is tudja, mi okozza ezt az érzést. Egyszerűen csak nem önmaga, kedvtelen és valós ok nélkül is félelemmel, riadtsággal áll a mindennapokhoz.
Ebben az esetben is fontos utánajárni, hogy az életkor, a megváltozott külső, az esetlegesen korlátozottabb képességekkel való szembenézés okozza-e ezt – ami egybecseng az életközépi válság „tüneteivel” –, vagy más, komolyabb mentális állapotról van szó.
A szakmai kiégés veszélyei
A „kiégés” kifejezés a stresszes, túlterhelt életmód következményeire utal. A kiégés nem csak a középkorú réteget, hanem szinte minden korosztályt, hátteret és foglalkozást érint. A kiégés megjelenhet a stresszes, feszített munkát végző egyénektől a túlterhelt, másokat „kiszolgáló” munkakörű emberekig; illetve ide tartoznak azok, akik az idejük jelentős részét például a családtagok gondozásával töltik.
A kiégést először a német származású amerikai pszichológus, Herbert Freudenberger írta le az 1970-es években, aki úgy tekintett rá, mint a stresszes szakmák mentális következményeire, amelyek jelentős önfeláldozással járnak.
Mikor állhat fenn a kiégés kockázata?
- Akkor, valaki az ideje nagy részét a munkahelyén tölti, és nem jut ideje más tevékenységekre. Amikor a munka egyben stresszfaktor is, az növelheti a kiégés kockázatát.
- Ha azt érzi, hogy nincs kihívás a munkájában. Az ismétlődő, monoton munka káros hatással lehet a mentális egészségre.
- Ha másokért feláldozza az idejét, energiáját, de önmagára már nem jut.
- Ha folyamatosa erős kontroll alatt áll, ha nincs semmilyen döntési szabadsága, ha nem lehet kreatív.
- Ha azt érzi, hogy nincs sikerélménye. A kiégés gyakran akkor alakult ki, amikor az illető úgy érzi, nem jutalmazzák, vagy nem ismerik el a munkáját. Ez magába foglalhatja a pénzügyi jutalmat és a szakmai vagy társadalmi elismerést is.
- Ha olyan munkát végez, amit nem szeret, amit egyáltalán nem élvez, vagy, ami ellentétes a személyes értékrendjével.
Van, aki számára a kiégést a fenti tényezők kombinációja okozza, míg másoknál egyetlen tényező is elég ahhoz, hogy eljusson a kiégés állapotába. Ezért senki ne legyintsen, ha csak egyiket vagy másikat tapasztalja, mert az már önmagában is elég lehet a megcsömörléshez. Ami pedig szintén hozzájárulhat az életközépi válság elmélyüléséhez.
Egyéb tényezők, amelyek hozzájárulhatnak az életközépi válsághoz
Boldogtalan párkapcsolat
Már nem olyan a kapcsolat minősége, mint korábban – ehhez hozzáadódhat a nőket érintő menopauza is, ami szintén járhat negatív hangulatváltozással, az élet átértékelésével mindkét fél szempontjából.
A hormonszint változásai
Igen, a férfiaknál is van ilyen. Bizonyos nemi hormonok, például a tesztoszteron szintje az életkorral csökken. Ez megváltoztathatja a gondolkodásmódot és szerepet játszhat bizonyos viselkedési változásokban, amelyek az életközépi válsághoz kapcsolódnak.
A média üzenetei
Ezek azok, amelyek sokszor riasztóvá teszik az öregedés folyamatát. Ez pedig hatással lehet az önbecsülésre és az életkedvre.
Pénzügyi gondok
Ez az életkor sokszor a kereseti potenciál csúcsa. Ami általában pozitív dolog, de aggályokat is szülhet a nyugdíjcélú megtakarításokkal és a növekvő kiadásokkal kapcsolatban, beleértve az olyan szükségleteket, mint az egészségügyi ellátás.
Üres fészek szindróma
Ez egy pszichológiai állapot, amely akkor fordulhat elő, amikor a gyerekek elköltöznek otthonról. Ez az új helyzet gyász-, veszteségérzethez vezethet és az életben betöltött új szerephez való alkalmazkodási nehézségeket hozhat. Megjelenhetnek olyan aggodalmak, amelyeket nehéz kontrollálni.
Alvási nehézségek és/vagy nem kielégítő alvás.
Ezen kívül az öregedés bizonyos aspektusai, mint például a testi egészség változásai vagy a növekvő tudatosság és a halálfélelem, mind befolyásolhatják a tünetek kialakulását.
Hogyan kezeljük az életközépi válságot?
Maga ez az életszakasz önmagában is kihívást jelenthet. Egyes férfiak számára simább az átmenet, míg másoknak meglehetősen nehéz időszak.
Azonban vannak módszerek, amelyek segíthetnek abban, hogy ne (csak) krízisként és nehézségként éljék meg ez a változást.
Keressük a pozitív oldalt!
Az egészséggel kapcsolatos negatív szokások vagy félelmek indokot adhatnak arra, hogy egészségesebben éljünk, hogy letegyük a káros szokásokat.
Aki azt érzi, hogy kihagyott valamit, most itt az idő, hogy végre több időt töltsön azzal, amit igazán élvez, illetve együtt legyen a barátaival, családjával és szeretteivel.
Nincs semmi baj azzal, ha valaki többet sportol, új ruhát vásárol, vagy igyekszik jó karban tartani magát. Az is inspiráló lehet, ha szívesen utazik, ha kimozdul, és élvezi az életet. Főleg akkor, ha az utóbbi évek csak a munkáról, a karrierről szóltak.
Feltöltő lehet az új élmények tapasztalása, az önkéntesség vagy jótékonysági kezdeményezésekben való részvétel, és nem késő a személyes célok kitűzése és azok elérése sem. A mély, őszinte baráti beszélgetés- akár a felmerülő aggodalmakról, érzéseiről -, szintén kifejezetten építő lehet.
A kulcs, ebben az életszakaszban is talán az, hogy a pozitív, a józan, a reális döntésekre összpontosítsunk, és ne hagyjuk, hogy elragadjanak a negatív érzelmek, amelyeket általában valamilyen irracionális félelem vagy szorongás táplál.
Nyitókép: Image by zinkevych on Freepik
Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat.
KATTINTS IDE! Köszönjük!
EZ IS ÉRDEKELHET: