Quiet quitting, avagy hogyan lesz a rocksztárból kiégett dolgozó?

Egy korábbi cikkünkben már kitértünk a quiet firing jelenségére, ami egy olyan stratégiát takar, ahol a munkáltató nem ideális, sokkal inkább mérgező munkakörülményeket teremt, ezzel sarkallva a munkavállalót arra, hogy felmondjon. Cikkünkben most megvizsgáljuk a másik oldalt is, amikor a munkavállaló magatartása és a munkához való hozzáállása idézi elő a konfliktushelyzeteket a kollégákkal, alakítja ki a rossz munkakörnyezetet és rombolja le a vezető-alkalmazott viszonyt.

Most is kitérünk a csendes kilépés jelentésére, jeleire, okaira, hatásaira és lehetséges megelőzési módjaira.

Image by Freepik

A quiet quitting jelensége

A fogalom a modern kor munkavállalójára vonatkozik. A túlterhelt és folyamatosan túlórázó dolgozó besokall, és a munkamorálja teljesen megváltozik. Már csak az állás megtartásához szükséges minimumot teljesíti. A motiváció elveszik és már nem akarja a hónap dolgozója címet megszerezni, vagyis nem akar átlagon felül, kiemelkedően teljesíteni. Sőt, nem akar új projektekben részt venni, nem vállal önkéntes munkát és túl elfoglaltnak állítja be magát ahhoz, hogy más munkatársnak segítséget nyújtson. Megjelenik benne a korábbi munkahely-magánélet egyensúlytalansága miatti lázadás is.

Egy másik tényező is lehet a csendes felmondás mögött, mégpedig, ha a munkavállaló már egy új álláskeresési folyamatban van. A gyökérok pedig nem az, hogy a munkavállaló nem teljesít, hanem az, hogy a beosztott nem látja, a főnöke a közeljövőben mérsékelné a munkaterhelését, vagy éppen megfelelően jutalmazná az extra erőfeszítéseit.

A quiet quitting jelei

A csökkenő munkateljesítmény az első intő jel. Az addig kiemelkedő, hónap dolgozója díj nyertese visszahúzódik és egy teljesen átlagos dolgozó munkamorálját veszi fel. Az eddig építő kritikákat, tiszteletteljes véleményeket és kreatív ötleteket megfogalmazó egyén visszahúzódik, csendben marad, és a feladás és tehetetlenség érzését ölti magára. A proaktivitás eltűnik és a dolgozó szimplán főnöki utasításokat követ. Távolságtartás figyelhető meg a kollégákkal szemben és kritikus vállalati időszakokban megnőhet a szabadság és a táppénzes napok száma.

A quiet quitting okai

Image by yanalya on Freepik

Megnövekedett munkaterhelés

Mások helyett dolgozni, kettő helyett dolgozni. Hosszú távon a folyamatos túlmunka a legelszántabb munkavállalót is kimeríti. Még rosszabb, ha ez párosul azzal, hogy nem ismerik el az extra erőfeszítést, a vezetőség nem akarja csökkenteni a munkaterhelést, lassú az új beosztott kiválasztási folyamata, és egy idő után természetessé válik az állapot. Ez egyenes út a munkamorál megváltozásához.

Alacsony juttatás

A dolgozó hozzáállása egyértelművé válik: csak annyit és csak azt hajlandó elvégezni, amit és amiért fizetnek. Ha egy beosztott úgy érzi, hogy a bérezése nem megfelelő a munka mennyiségéhez és minőségéhez képest, akkor bizony behúzza a féket és valóban csak azt a minimumot teljesíti, ami még nem vethető a szemére, de a többi kollégához mérten nagyon alacsony munkamorált takar.

Elmosódott határok

A munkaidőn kívüli telefoncsörgések, a nyaralást megzavaró munkahelyi keresések mind-mind olyan területek, ami azt sugallja, hogy a munkáltató nem tartja tiszteletben a dolgozó személyes terét és idejét. Tehát a csendes kilépést okozhatja a munka-magánélet egyensúlyának felborulása, és a munka-magánélet határainak összemosódása.

A vezetői támogatás hiánya

A dolgozói motiváltság fenntartása főnöki feladat. Segítségnyújtás és támogatás nélkül inkább egy lépést hátrébb lép a munkavállaló, hiszen nem érzi, hogy a háttérben ott lenne a főnöke. Nem akar előre törni, hanem egyszerűen a stabil és biztonságos munkavégzést választja.

Az elvárások nem tiszták vagy változnak

Nem erre a munkára és feladatkörre jelentkeztem. Ez egyfajta mantra a csendes kilépőktől. Bővülő feladatkörök, akár több pozíció ellátása, változó elvárások, mindez főnöki visszacsatolás és fizetésbeli kompenzáció nélkül. Ha pedig betelik a pohár, a dolgozó csak az alapfeladatokat végzi el.

Nem megfelelő kommunikációs és konfliktust megoldó képességek

A kommunikáció hiánya is a csendes kilépés egyik oka. A dolgozó fél a főnök elé állni, és megosztani a problémáját. Vagy azért nem beszél róla, mert azt feltételezi, hogy mindenki tudatában van a gondnak, csak nem reagálnak rá. A konfliktuskerülő magatartás gátat képez, hogy a beosztott merjen a vezetőséggel a nehézségekről beszélni.

A quiet quitting hatásai

Image by yanalya on Freepik

Általános elégedetlenség

A csendes kilépő magatartása kihat az összes kollégára, akivel munkakapcsolatban van. Bontja a munkamorált és feszültséget szít. Természetesen nem lehet a munka az ember teljes élete, de ha már átlagosan heti 40 órát töltünk vele, tehát az életünk egyharmadát, akkor a munkával való elégedettség fontos a mentális egészség szempontjából.

A megszállottság megtagadása boldogabbá teheti az embert, mint a folyamatos nyüzsgés és stressz, de hosszú távon az egyensúly és a kiteljesedés megtalálása lenne célravezető.

A karrierlehetőség visszafogása

A csendes kilépő megtagadja az új feladatokat, az új felelősségi köröket és a vállalat biztosította kihívásokat. Ezzel nagyban rontja a saját hosszú távú karrierlehetőségét. Ez átfordulhat kudarcélménybe, szabotálja a saját személyes fejlődését és a munkapiacon képviselt értékét.

Csapaton belüli konfliktusok

A csapatszellem helyét átveszi az önérdek, és ez bizony súrlódásokhoz vezethet az olyan kollégákkal, akik elkötelezettek a vállalati küldetéssel szemben. Ez a munkához való hozzáállás egy alkalmazott problémájából gyorsan átcsaphat az összes csapattag problémájává. Megszűnik a csapatösszetartó erő és extra munka hárulhat más kollégákra. Ez pedig passzív agresszivitást vagy közvetlen konfrontálódást okozhat.

Alacsony munkamorál

Egy dolgozó alacsony munkamorálja befolyásolja az egész csapat hangulatát és teljesítményét. Természetesen nem egy személy okolható a tömeges demotivációért, de mindenképpen felhívja egy működésbeli problémára a figyelmet. Fokozza a problémát, ha több empatikus kolléga is van a csendes kilépő környezetében, mert ilyenkor még ragályosabb a hangulatváltás. Amennyire lehetséges, a munkavállalónak elkötelezettnek és kiegyensúlyozottnak kell lennie, ez minden cég érdeke. Különben számolni kell azzal, hogy egy beosztott viselkedése kihat a többiek kilátásaira és tapasztalataira. A kulcs pedig a vezetőség problémamegoldó magatartása.

Csökkenő teljesítmény

A csendes kilépés legnyilvánvalóbb eredménye, hogy csökken a munkateljesítmény. Az alapvető munkaköri követelményeket végzi el, de egy kicsit sem többet. Természetesen senki nem támogatja az ingyen munkavégzést, de így a dolgozó is elpazarolhatja a benne rejlő lehetőségeket. Nem talál utat magának a kreativitás, nem vesz részt a munkavállaló az ötletbörzéken, a megbeszéléseken és az irodai bajtársiasságban.

A quiet quitting megelőzésének módjai

Image by pressfoto on Freepik

Munkaterhelés növelése csak rövid távon

Egy ideális világban a kiszámítható és az állandó terhelés jellemezné az adott munkakört. Azonban a munka világa szakmától függetlenül igen kaotikus tud lenni és a túlórák elkerülhetetlenek. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy csak egy időszakról van szó, ami túlórákkal átvészelhető és látni a végét, vagy állandó túlmunkára van kényszerítve a dolgozó.

Hosszú távon semmiképpen sem tartható fenn a túlhajtott állapot. A beosztottaknak szüksége van szabadnapokra, kikapcsolódási lehetőségre és természetesen a szeretteik körében eltöltött időre. Rövid távon a legtöbb munkavállaló fogékony a túlórára. A probléma akkor jelentkezik, ha ezzel a hajlandóságával visszaélnek és állandósul a többletmunka.

Megfelelő juttatások

A csendes kilépés másik fő oka a fizetésbeli különbségek. A probléma nem is az alkalmazott hajlandóságában van. A többletmunka elvégzésére hajlandó lenne, de ha a várható jutalom nem fedi le az extra idő- és energiabefektetést, amit a munka megkívánna, a munkavállaló egyszerűen úgy érzi, hogy a munkahely kihasználja őt, csak a teljesítményt értékelik, és a munkavállaló jóléte mit sem számít. Pedig a versenyképes fizetés kulcsfontosságú a munkaerő megtartásában, de a más formában tett elismerés is motivál, például a különböző juttatáscsomagok, vagy a rugalmasság biztosítása.

Az előléptetés legyen lehetőség

Minden munkavállalónak más és más karriercéljai vannak. A feltételezések helyett a cégnek kétirányú beszélgetést kell kezdeményeznie, ahol mindkét fél elmondhatja a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Senkit sem lehet vezetői pozícióba kényszeríteni, de lehet ösztönözni egy dolgozót új feladatok kipróbálására, és különböző projektekben való részvételre. Abba a hibába viszont semmiképpen ne essen a munkáltató, hogy új felelősségi körhöz nem jár hivatalos beosztás, befolyás vagy megfelelő fizetés, esetleg csak a vezető tehermentesítéséről legyen szó.

Image by Drazen Zigic on Freepik

A beosztottak meghallgatása

A csendes kilépés sosem csendesen kezdődik. Az alkalmazottak felhívják a figyelmet a problémáikra, de a vezetőség vagy érdektelen, vagy nem tudja őket megoldani, és ez fordul át a dolgozónál tétlenségbe, hiszen elveszítik a vezetőikbe vetett hitüket. Az empátia viszont hatékony eszköz a csendes felmondás elleni küzdelemben. Ha a dolgozó úgy érzi, hogy szem előtt tartják az érdekeit és megértik őket, akkor meg sem fordul a fejükben a felmondás lehetősége. A főnök sem a rideg személy lesz, hanem egy szociális kötelék, ami erősíti a munka iránti elkötelezettséget.

Határok és a munkakör kiterjesztése

Az üzleti világ folyamatos változása a munkaköri feladatokat is gyorsan megváltoztathatja és kiszélesítheti. A csendes kilépés elleni harcban jó kiindulópont lehet, ha már az állásinterjún előkerül ez a téma, így megbeszélve a rugalmassági potenciált. A továbbiakban pedig egy win-win helyzet előidézéséhez érdemes lefektetni a határokat, például, hogy milyen sürgős munkahelyi ügyben lehet munkaidőn kívül keresni a dolgozót, vagy az egyik napi túlóra után egy másik nap előbb mehet haza.

A dolgozó viselkedése

A csendes kilépők nem krónikus alulteljesítők, sokkal inkább kiábrándult jól teljesítők, csak a korábbi kiemelkedő teljesítmény megszűnik. A háttérben húzódhat magánéleti probléma vagy kimerültség, ami úgymond időszakosnak mondható. Ezért a vezetőségnek fontos tisztában lenni a dolgozók állapotával is, de nem turkálni a magánjellegű problémáik között. Azonban egy jó vezető ügyel a dolgozók mentális, fizikai és érzelmi egészségére, mert ha ezek rendben vannak, akkor lesz a munka is gyümölcsöző.

Összefoglalásként elmondható, hogy minden munkavállaló megérdemli, hogy ésszerű munkakörülményeket és elvárásokat támasszanak feléjük. Egy pozitív vállalati kultúrával rendelkező cégnél lehetőséget kapjanak a fejlődésre és a tanulásra, el tudjanak köteleződni a munkájuk iránt, miközben az irodán túl is lehet életük – így teremtve egyensúlyt a munka és a magánélet között.

nyitókép: Image by benzoix on Freepik

EZ IS ÉRDEKELHET:

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.