Az egészséges étkezés alapjait soha nem tudhatjuk meg, ha nem ismerjük a szervezetünk működését. Az az igazság, hogy egyetlen átlagos egészségrovat sem írja le körültekintően azokat az alapokat, amire valóban szükségünk volna.
Alább szponzorált tartalmat olvashattok
Mindennapi kenyerünket – vagy inkább nem…
Szinte már a csapból is az folyik, hogy nem szabad feldolgozott szénhidrátokat és cukrokat enni, hogy kerüljük őket, mert egészségtelenek. Ugyanakkor még egy szimpla diétás étrend is tartalmazza a „mindennapi kenyerünket”.
Sajnos szénhidrát alapú társadalomban élünk.
Mit érdemes tehát tudnunk valójában a kenyérről és a szénhidrátról? Szénhidrát és szénhidrát között is óriási a különbség. A gabonák és gumók a bennük található magas keményítőtartalom és alacsony rost miatt gyorsan felszívódó szénhidrátnak számítanak, ezeknek magas a glikémiás indexük, vagyis igen gyorsan alakulnak át glükózzá és használja fel azokat a szervezet.
Az ilyen táplálékok megdobják a vércukrot, hiába tehát a teljes kiőrlésű kenyér, ha az ugyanúgy magas glikémiás indexűnek számít, maximum kicsit kevesebb felszívódási értékkel a rostok miatt. Emiatt sajnos néha a speciális diétás élelmiszerek sem valók mindenkinek fogyáshoz.
Az igazság az, hogy a szervezetünk hasnyálmirigye nem arra lett kitalálva, hogy megállás nélkül próbálja ezeket a kiugrásokat kompenzálni. Ezért ütheti fel a fejét sok egészségügyi probléma is.
Vagyis a folyamatos gabonafogyasztás valójában annyira nem is egészséges, mint hinnénk – fizikai munkához megfelelhet, de számítógép előtt dolgozva már kevésbé. Mi tehát a megoldás? Egyértelműen az, ha a szénhidrátbevitelünk kisebb részét fedezzük gabonából és burgonyafélékből, nagyobb részét viszont zöldségekből és gyümölcsökből.
Amikor a különféle női magazinokban azt írják, hogy együnk több zöldséget és gyümölcsöt, akkor nem írnak badarságot. Csupán nem teszik hozzá azt, hogy ezeket úgy tudjuk kivitelezni, ha csökkentjük a keményítőben gazdag gabonák mértékét. Ráadásul ezzel a kis váltással a sok zöldség által hasznos ásványi anyagok és nyomelemek kerülnek a szervezetbe.
A zsírok teljesen rendben vannak, de a mozgáshiány egyáltalán nincs!
Nem a zsíros ételek fognak önmagukban szív-, és érrendszeri betegségeket okozni, csupán akkor, ha nem mozgunk semmit hozzá. Az agy legfontosabb célja, hogy fenntartsa a testünk és a saját működését. Utóbbi elképesztő energiát fogyaszt, és bizony ha nem használjuk valamilyen testrészünket, például az izmainkat – akkor egyszerűen feldolgozza azt, energiává alakítva. Az agy úgy irányítja a testünket, hogy a legkevesebb energiába teljen neki a fenntartása.
Ha mozgáshiányosan élünk, rugalmatlanná válnak az izmaink, az ízületeink és bizony az érfalaink is.
Ez pont elég indok arra, hogy lerakódjon az, ami nem oda való, hiszen nincs mozgásban, nincs benne az egész érhálózatot átható anyagcsere és dinamika, amit egy kiadós edzés alatt megélünk. Az ásványi anyagok természetesen bevitt mennyisége pedig ilyenkor szinte semmit sem ér, ha nincs jó felszívódás. Az étrend-kiegészítés manapság már csak a stresszes életmód miatt is fontos lehet: például minőségi vitaminokkal, a pilulka.hu webáruházból.
Emellett azt is jó tudni, hogy például a kalcium jelentős része aktív mozgás nélkül nem kerül a csontokba. Mert az agy nem hajt meg semmit, amit kihasználatlannak érzékel. A tartósan „ülő életmód” felszívódási zavarokhoz vezet, és szervezetünk ilyenkor egyes vitaminokat – amiket pedig hasznosnak gondolnánk – nem használ fel megfelelően.
Főkép forrása: Image by Holiak on Freepik