„Az álmok bölcsebbek, mint az emberek.”
Omaha, észak-amerikai indián törzs
„Őrizd meg az álmaidat. Soha nem tudhatod, mikor lesz szükséged rájuk.”
Carlos Ruiz Zafón
Sok kutató sokféleképp próbálta már értelmezni az álmok jelentőségét az élettani funkciókat figyelembe véve. Jelenlegi ismereteink alapján az álmok segítenek az élmények rendszerezésében és feldolgozásában, mellette összekapcsolják a régi ismereteket az újakkal.
Egy éjszaka – és minden alvás során – az ember többször is álmodik, bár ezekre ritkán, vagy egyáltalán nem emlékszik. A legtöbb álomnak sokszor nem tulajdonít jelentőséget, vagy ha nagyon intenzív negatív álom volt, akkor azt igyekszik mihamarabb elfeledni, míg a nagyon kellemesekre akár évekkel később is szívesen emlékszik.
Pedig ha valaki odafigyel az álmaira, sok mindenre rájöhet magával kapcsolatban. A visszatérő álmok, vagy az olyan álmok, amelyek összekapcsolódnak az előző napok álmaival, mindig érdekesebbek mind az azt átélő, mind az álmot elemző személy számára, és számos kérdést vetnek fel, amelyekre nem minden esetben könnyű választ találni, az okok pontos feltárása sok időt igényelhet.
Vannak olyan személyek, akik nem annyira bátrak, hogy az ilyen álmaikkal
kapcsolatban szakembert keressenek fel, inkább maguk próbálják meg értelmezni; az interneten és könyvekben keresik a válaszokat.
Közülük sokan az álmok és a kutakodás hatására úgynevezett önismereti útra lépnek, azaz maguk igyekeznek megérteni, hogy az álmaik miért arról szólnak, amiről.
Akárcsak az Elképzelt terápia című könyv főszereplője, Kevin, aki egy reggel arra ébred, hogy terápiás foglalkozáson vett részt. Elizabet, a terapeuta – aki Bert Hellinger családállítás módszere alapján tartja a foglalkozásokat – szembesíti Kevint az életével, és megkísérli segíteni abban, hogy a fiú meglelje az okokat, a magyarázatokat, és ezek alapján meghozza azokat a döntéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy abból az élethelyzetből (börtönből, ahogy Kevin érzi) kiszabaduljon. Minden tekintetben.
Sok szakember javasolja, hogy ha visszatérő, vagy hasonló tartalmú álmaink vannak, akkor vezessünk álomnaplót, mert azokat visszaolvasva idővel észrevehetjük az összefüggéseket az álmok és a valós életünk között, ezáltal megismerjük tudattalanunk jelzését, hogy mi is az, amivel jelenleg nem tudunk megbirkózni.
Az Elképzelt terápia Kevinje is – az első álmokat követően – álomnaplót kezd írni, és az internet mellett a legjobb barátai a különböző pszichológiai témájú könyvek lesznek. Így kerül a kezébe Abraham Maslow: A lét pszichológiája című műve, mélyed el Carl Gustav Jung munkásságában, és az így nyert információk alapján elkezdi összerakni a puzzle-darabokat az életében.
Az olvasottak alapján jön rá, hogy az álmokban nem csak a cselekményt kell figyelni és értelmezni, hanem a részleteket is, mert sokszor az adja meg az álom értelmét és kerül helyére az üzenet.
Ez lehet például egy színárnyalat, dallam, egy bútor, forma és még
lehetne sorolni. Tehát egy álom értelmezése nem csak a cselekményen és az esetleg elhangzott párbeszédeken alapszik, hanem az álomban előforduló érzelmeken, hangulaton, tárgyakon vagy egyéb élőlényeken is.
Az egyik legnehezebb feladat az álmok értelmezésével, hogy az ember sokszor nem is emlékszik arra, hogy álmodott, csak egy érzés marad meg ébredés után. Ha valamiért nincs lehetőség lejegyezni, ahogy telik az idő, egyre kevesebb marad meg az emlékei közt. Ennek oka, hogy alvás közben az emlékek rögzítéséért felelős vegyület termelése jelentősen lecsökken, ezért az agy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen képes rögzíteni
az álmokat.
Legtöbb esetben az ember azokra az álmokra emlékszik, amelyek a reggeli
ébredés előtti pár másodpercben játszódnak le, mivel ilyenkor már félálomban van. Ezért is fordul elő, hogy egy-egy környezeti zaj megjelenik valamilyen formában az álomban, teljesen más értelmezésben (pl. porszívó = ordító szörny vagy repülőgép hangjaként, valami leesik a földre = álmában elesik és beüti valamijét stb.).
Bár ezekre az Elképzelt terápia című regény nem ad választ, abba azonban betekintést ad, hogy az álmok milyen mértékben lehetnek képesek befolyásolni a döntéseinket, és azon keresztül az életünket.
Ahogyan a könyv azt is nagyon jól mutatja meg, hogy az álmok nem adnak egyértelmű fekete-fehér, igen-nem válaszokat az eldöntendő kérdésekkel kapcsolatban, hanem csak felvetnek lehetőségeket, és ezek megértését
követően hozhat az egyén döntést.
Hogy az jó lesz-e vagy sem? Ezt sokáig még Kevin, a regény főszereplője sem tudja.
Wágner Szilárd – meseterapeuta
A cikkben szereplő könyvek:
Zsiros-Petróczki Kitti: Elképzelt terápia
Abraham Maslow: A lét pszichológiája felé