Számtalanszor kiközösítették és bántották gyermekkorában. De ahelyett, hogy hagyta volna magát eltiporni, inkább erőt merített a tapasztalatokból. Az eredmény nem maradt el, ugyanazon az egyetemen végzett, mint Meryl Streep. Aztán meghódította a Broadway színpadát, s mikor Woody Allen is forgatott vele 6 másodpercet az Annie Hallban a filmesek is meglátták benne a fantáziát.
Susan Alexandra Weaver 1949. október 8-án született New Yorkban.
Édesanyja színésznő volt, apja tv producer. A kislány még alig tudott járni, de már a színfalak mögött játszott a kamerákkal. Csodálattal figyelte szülei munkáját, s elhatározta egy nap, ő is a reflektorfényben fog állni. Ezt a törekvését aztán anyja akarta meggátolni.
Mikor Susan 13 éves lett közölte vele, belőle nem lehet nagy színésznő, mert túl magas és csúnya.
Ez azért is fájó volt, mert az akkor már 170 centiméter magas lányt az iskolában is sokat bántották termete miatt. Éppen ezért a család elköltözött San Franciscóba, hogy ott magániskolába járhasson. De a kiközösítés ott is folytatódott, így egy év múlva visszaköltöztek a lány szülővárosába.
Ez is érdekelhet: Aki méltósággal tudott megöregedni -Meryl Streep
Susan a könyvekbe menekült, hogy erőt merítsen. Így került a kezébe F. Scott Fitzgerald Nagy Gatsby című alkotása. Abban az egyik karakter, Sigourney annyira megfogta, hogy elhatározta megváltoztatja nevét. S ahogy a könyvbeli alak is, hajt tovább céljáért.
Az eredmény nem is maradt el, felvételt nyert a Standford Egyetem dráma szakára. Bár tanulmányaival nem volt gond, de ott is szembesítették azzal, hogy az akkor már 1.82 méter magas lánynak nehéz lesz boldogulni. Azért a diplomát megkapta és a Broadway színpadára is felengedték. Közel tíz évre munkát és három életre szóló barátságot kapott érte cserébe.
1977-ben egy alkalommal Woody Allen is látta őt játszani.
S meghívta egy filmjébe szerepelni. A ma már klasszikusnak számító Annie Hallban kapott Sigourney hat másodpercet. De ez elég volt arra, hogy felfigyeljen rá Ridley Scott is, aki aztán a majdnem teljesen ismeretlen színésznőnek adta Ellen Ripley szerepét az első Alien filmben.
Az alkotás sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy még ma is megállja a helyét. S Sigourneyt ez az A listás színésznők közé repítette. Egymás után kapta a jobbnál jobb szerepeket. Forgatott Mel Gibsonnal A veszélyes élet éve című filmben, amiért Oscar-díjat is nyert. Majd következett a Szellemirtók, ahol új oldalát mutatta meg a közönségnek.
Ez után nem sokkal megkapta a Dian Fossey munkásságáról szóló film főszerepét. A gorillák szokásait kutató nő életébe olyannyira beleásta magát, hogy azóta a gorillákkal és a környezetvédelemmel is foglalkozik. Ugyanebben az évben játszotta el a Dolgozó lányban az átvert főnöknőt is, és ez az év azért is különleges volt számára, mert találkozgatni kezdett leendő férjével is.
A karrierbeli örömök után a magánélete is rendeződött.
1990-ben elment szülni. Két év kihagyás után egyenesen az Alien-filmek harmadik részébe ment vissza játszani. S mivel Ridley Scottal jól tudott együtt dolgozni, leforgatták még ugyanebben az évben az 1492- A Paradicsom meghódítása című filmet.
A kilencvenes éveket aztán már krimikkel és misztikus thrillerekkel töltötte. Majd a 2000-es évek elején eltűnt a filmekből, s helyette újra a Broadway színpadán örvendeztette meg a közönséget. Csak 2009-ben James Cameron kérésére tért vissza az Avatar című filmbe játszani. De a film óriási sikere ellenére is inkább visszatért aztán újra a színházhoz. Mert mint mondta egyszer:
