Lehet, hogy éppen akkor találkozol vele, amikor legkevésbé számítasz rá.
Lehet, hogy pont egy partin, amire a barátok rángatnak el, pedig semmi kedved hozzá, és inkább otthon néznéd a tévét. Vagy véletlenül rálépsz a lábára a közeli kávézóban, ahová épp csak beszaladsz egy feketéért. Vagy ő az, akivel elcseréled a neten az egyik könyved… Bárhol is találkoztok, az biztos, hogy olyan élmény lesz, amire emlékezni fogsz mindig.
Persze kezdetben semmi jóra nem számítasz majd.
Hiszen az élet annyiszor mutatott már figyiszt, miért pont ez az eset lenne más? A kapcsolatok jönnek-mennek, senki sem marad sokáig, minden instant, gyorsan lepereg. Régóta nem bízol már igazán senkiben, mert a legtöbben csak kérnek, de nem adnak cserébe semmit. És amúgy is olyan sok volt már a csalódás…
És aztán jön ő. És nem csak kér, hanem ad is. Odafigyel. Érezteti, hogy fontos vagy neki, a legfontosabb. És a te szíved is egyre jobban érte dobban.
És egyszercsak rádöbbensz, hogy benne meg tudsz bízni. Elhiszed minden szavát, mert sosem adott okot arra, hogy kételkedj. Nem lesz benned sem zavar, sem bizonytalanság. És akkor hinni kezdesz egy jövőképben vele.
A szerelem, az igazi, nem ad okot kétkedésre. Nem nehéz, nem félelmetes, nem késztet állandó harcra önmagaddal. Az igazi szerelemben nincs több lefele, mint felfele, nincs több könny, mint mosoly.
Ha azzal találkozol, aki neked való, minden egyszerűen csak jó lesz. Csak jó. De az pont elég.
EZ IS ÉRDEKELHET: KIÜTÉSSEL GYŐZÖTT A SZERELEM