Falakat építettem magam köré, hogy senki se tudja megsebezni szívemet. Cinikus megjegyzések mögé rejtettem kiábrándult, csalódott énemet. Elfelejtettem, hogyan kell a pillanatot megélni és képtelen voltam hinni abban, hogy valaki képes lenne belém szeretni.
Címke: kapcsolatok
Aki veled akar lenni, az veled lesz. Nem keres kifogást. Ha nem szeret, csak beéri veled, folyton tesztelni fog téged, miközben önmagát is figyeli, képes vagy-e érzéseket kiváltani belőle. Ha nem tud szeretni, a végén azt mondja majd, hogy rossz az időzítés. Mert azt képtelen lenne kimondani, akartalak szeretni, de nem vagyok beléd szerelmes, váljunk szét.
Mindannyian álarcot viselünk, minden nap, és néha annyira belefeledkezünk, hogy elfelejtjük kik is vagyunk valójában. És néha, ha szerencsénk van, jön valaki, aki megmutatja, hogy kik akarunk valójában lenni, hogy kinek kellene lennünk.
Mindig a biztonságra törekszünk, egyik indáról átkapaszkodunk a másikra.
Amióta veled vagyok nem kérdőjelezem meg értékességemet. A boldogságod ugyanolyan fontos nekem, mint a sajátom. Kettőnkért teszek mindent!
Olcsó ponyvaregénybe írták szerelmünk történetét. Önjelölt Júliák falták lapjaink, remélve, hogy Rómeó nemcsak az álmaikban létezik. Mi a gyűrött lapok redőiben bújtunk meg. A sorok között lapult kapcsolatunk valódi természete. Sokkal több szenvedélyt szítva, mint amit egy szerelem elbír.
Mi a helyzet akkor, amikor a csemete felnő, nagykorú lesz, esetleg férjhez megy/megnősül – és elköltözik a szülői házból? Ez az érzés is lehet újszerű, furcsa, esetleg kifejezetten nehéz – és sokaknak ez is ismerős.
Biztonságosan kötődő, szorongó, szervezetlen és elutasító. Ezek a kötődési módok, melyek nagy mértékben befolyásolják felnőtt életünk kapcsolatait.
Ritkán találkozunk olyan emberekkel, akiknek nem kell magyaráznunk önmagunkat. Azért, mert ösztönösen érzik, és ráhangolódnak lelki hullámainkra, így szavak nélkül is megértik, mi zajlik bennünk. Az ilyen kapcsolatok alapjában forgatják fel addigi elképzeléseink barátságról, szerelemről.
Még mindig csak egy-egy szeletet kapok belőled, pedig lassan egy éve, hogy életembe léptél. De te félsz, ha megadnád magad teljesen szerelmünknek, hamar rád unnék. Nincs igazad, ezt bizton állthatom…
Hiányzol.” – Állt az üzenetedben. És a szívem hevesebben kezdett dobogni. Reméltem, hogy így térsz vissza majd életembe és valódi magyarázattal is fogsz szolgálni.
Vannak emberek, akik mérgezően hatnak ránk. Bekúsznak bőrünk alá, s megfertőzik szívünk. Súlyt raknak testünkre és lelkünkre. Azt akarják, mentsük meg őket önmaguktól, lehetőleg úgy, hogy ne is vegyék azt észre.>