Az érzelmek elfojtásának veszélyei

Az elme és a test kapcsolata lenyűgöző. Az ókori Görögországban már Arisztotelész megfigyelte, hogy az érzelmek hatással vannak a testre, a görög orvos, Hippokratész pedig szilárdan állította, hogy a mentális betegségek természetes okok következményei, nem pedig természetfeletti okoké, ahogyan azt akkoriban széles körben hitték.

Az elmúlt évtizedekben egyértelműen kiderült, hogy az elfojtott érzelmek és a fizikai problémák között vannak összefüggések. 

Az érzelmek segítenek megbirkózni a modern élet buktatóival, és segítenek feldolgozni a mindennapi történéseket. De vajon mi történik akkor, ha az érzelmeket elnyomjuk?

Image by Freepik


Mi az érzelmi elnyomás?

Az érzelmek természetes válaszaink a minket körülvevő világra. Az érzelmek sokféle típusa közé tartozik például a boldogság, a szomorúság, a meglepetés, a megvetés, a harag, a félelem és az undor. Rengeteg különböző érzelmi állapot van, ezek között ugrálunk a nap folyamán, de általában nem fejezünk ki teljesen minden érzelmet, amit érzünk. Gyakran leszabályozzuk, megváltoztatjuk, vagy akár teljesen el is nyomjuk az érzéseinket.

Az érzelmi elnyomás akkor következik be, amikor a kellemetlen gondolatok és érzések kiszorulnak az elméből. 

Sokféleképpen elnyomhatjuk az érzelmeinket. Van, aki eltereli a figyelmét például egy filmmel, mások zsibbasztják magukat alkohollal, drogokkal. Akad, aki túleszi magát, mások pedig nem esznek egyáltalán, és az étel kontrolljával nyomják el az érzelmeiket. Hatásos lehet a fizikai tevékenység, sport, futás is. Ha elménket valami másra összpontosítjuk, az segít elfelejteni, mi történik valójában belül.

Az érzelmek szabályozása bizonyos mértékig elengedhetetlen, de az érzelemszabályozás nem az érzelmek teljes kiiktatását kell, hogy célozza, csupán azt jelenti, hogy átmenetileg elnyomjuk az érzéseinket, de később feldolgozzuk a gondolatokat. Amikor nem térünk vissza, és teljesen elfojtjuk az érzéseinket, az az érzelmi elnyomás. (Gyakran megfigyelhető gyerekkori traumák esetében.)

Ám attól, hogy az érzelmeket elnyomjuk, az érzések továbbra is léteznek.

Image by senivpetro on Freepik


Miért fojtjuk el az érzelmeket?

Az érzelmi elnyomás vagy gátlás a legtöbb ember számára szükségszerű időnként; hiszen képessé tesz bennünket arra, hogy megbirkózzunk egy-egy nehéz helyzettel. A modern társadalom megköveteli, hogy elnyomjuk az érzelmeket (nem sírhatunk például nyilvánosan a munkahelyünkön). El kell fednünk az érzéseinket, hogy teljesíteni tudjunk, legyen szó munkáról vagy túlélésről egy rosszul működő családban. A közterületeken is tisztelettudó magatartást várnak el tőlünk, a dühös kiabálást például rossz szemmel nézik, és mivel sok embernek nincs más eszköze a síráson és kiabáláson kívül, hogy a negatív érzelmeit kifejezze, inkább elnyomja őket, hogy megbirkózzon velük és alkalmazkodjon az elvárásokhoz.

Mi történik az elfojtott érzelmekkel?

Köztudott, hogy az érzelmek elfojtása fiziológiai hatással van a testre. Ez legtöbbször rövid távú, és nem okoz tartós problémákat. De hosszabb távon az érzelmek folyamatos elfojtása káros fizikai és pszichológiai következményekkel járhat.

Az elfojtott érzelmek a testben maradnak. Hatásai közé tartozik a szorongás, a depresszió és más stresszel kapcsolatos betegségek.

Image by Freepik


Sok ember elnyomja a negatív érzelmeket, hogy elkerülje a szorongást, de a folyamatos érzelmi elnyomás erőfeszítést igényel, és végül ez az „erőfeszítés” megbosszulhatja magát, egészségtelen következményekkel járhat. Sokan például agresszívabbak lesznek a sokáig elfojtott negatív érzelmektől.

Az olyan erős érzelmek, mint a féltékenység, félelem, harag, bűntudat vagy lelkiismeret-furdalás, ha elfojtják, súlyos következményekkel járhatnak. Kialakulhat depresszió, kiégés, függőségek, de akár étkezési zavarok is. Alvászavarok, emlékezetvesztés, súlyproblémák és súlyos egészségügyi problémák következhetnek be. Mivel a szégyent, a bűntudatot és a tehetetlenséget nehéz elviselni, sokan használnak függőséget okozó szereket, például alkoholt, tablettákat és drogokat a fájdalmas érzelmek és gondolatok elnyomására.

Az érzelmek elfojtása tehát csak rövid ideig hasznos, a sokáig elnyomott negatív érzelmek súlyos hatással lehetnek az életünkre.

forrás

nyitókép: Image by nensuria on Freepik

Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat.
KATTINTS IDE!
Köszönjük!

EZ IS ÉRDEKELHET:

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.