A kihagyástól, a lemaradástól való félelemről sokan úgy gondolják, hogy a közösségi média, a videó játékok hozadéka és bűne. Azonban ez így, ebben a formában nem igaz.
Ezek a platformok valóban erősítettek rajta – de maga a jelenség, ha nem is ilyen élesen, nem is ilyen sokakat érintve, már korábban is jelen volt.
A kimaradástól való félelem (FOMO) egy érzelmi válasz arra a meggyőződésre, hogy mások jobb, elégedettebb életet élnek, de akkor is jelentkezik, ha valaki úgy érzi, hogy fontos lehetőségeket hagyott ki. Ez az érzés nyugtalansághoz, elégedetlenséghez, depresszióhoz és stresszhez is vezethet.
A kutatási adatok alapján leginkább az ezredfordulón születettek érintettek benne.
A FOMO az angol Fear of Missing Out kifejezés betűiből keletkezett mozaikszó. Magyar jelentése: félelem a kimaradástól. A FOMO kifejezést Patrick J. McGinnis szerző alkotta meg a Harvard Business School magazin egy 2004-es cikkében. McGinnis az üzleti élet döntéshozatali mechanizmusának leírására fejlesztette ki a FOMO kifejezést és azon menedzserekre használta, akik túl sok irányba kezdeményeznek, vagy túl sok lehetséges utat követnek, attól tartva, hogy elszalasztanak valamilyen pozitív trendet vagy nagy lehetőséget. A FOMO jelensége lassan bekerült a köztudatba. Egyik első kutatója és a FOMO teszt megalkotója Andrew Przybylski brit pszichológus, aki 2013-ban kutatócsoportjával megállapította, hogy a FOMO korrelál az általános elégedetlenséggel és aránytalanul érinti a fiatalokat (...). Szerinte a FOMO egy erős félelem attól, hogy mások tartalmas élményeket szereznek, nélkülünk. Elsősorban olyanokra jellemző, akik kevés önbizalommal, gyenge énképpel rendelkeznek, gyakran magányosak, kevés elismerést kapnak és nincs elég valódi kapcsolatuk. Tehát a közösségi média nem ok, hanem okozat – azaz csupán felerősíti az amúgy is meglévő pszichológiai problémákat.
A közösségi média és a FOMO
Élettani hatását tekintve a FOMO-t az agy azon része generálja, amely azt észleli, hogy valami veszélyt jelent-e a túlélésre vagy sem. Ez alapján magát a kihagyás-érzést fenyegetésként érzékeli, ami stresszt és szorongást kelt. Aki eleve nagyon érzékeny a környezeti fenyegetésekre, nagyobb valószínűséggel tapasztalja meg a FOMO-t.
Az okos telefonok és a közösségi média „csak” fokozta a FOMO előfordulását azáltal, hogy olyan helyzeteket hoztak létre, amelyekben a felhasználók folyamatosan összehasonlítják életüket azokkal az idealizált élményekkel, amelyeket mások közzétesznek a felületeken. Hiszen, ma már minden eddiginél egyszerűbb belepillantani sokak csodálatos(?) mindennapjaiba. Ezzel pedig lassan megváltoznak a felhasználó érzései a normálisról, és azt gondolja, hogy rosszabbul jár, mint azok, akiket lát, akiket követ a különböző oldalakon. Ezért aztán egyre többen csak kifelé néznek és másokat vagy az ő életüket állítják be követendő példának vagy (elérhetetlen) célnak. Anélkül, hogy ismernék az illető körülményeit, a valódi életét – és ahelyett, hogy meglátnák a saját életük jó oldalát.
A FOMO által keltett szorongás és elégedetlenség viszont sajnos még inkább arra késztetheti az embert, hogy még több kapcsolatra és interakcióra vágyjon. Ezzel törekedve arra, hogy biztosan ne maradjon le semmiről, hogy ne maradjon ki semmiből. Így aztán még több időt tölt a közösségi médiával, és kialakul az ördögi kör. Ezért is mondják, hogy a közösségi média mára egyszerre oka és következménye a FOMO-nak.
Mézesmadzag – nekünk
Az úgy nevezett „FOMO marketing” úgy jelent meg, hogy ezzel a fogyasztókat bizonyos termékek megvásárlására vagy rendezvényeken való részvételre csábítsa. Biztosan mindenkinek ismerős, amikor a reklám a termék megszerzésével egyfajta életérzést is kínál. Erre épít az FOMO marketing, ami kiváltja az ügyfél félelmét a lemaradástól, ezzel pedig cselekvésre, azaz vásárlásra ösztönzi.
Íme, néhány FOMO marketingstratégia:
- a termékeket vásárló, többi ember bemutatása;
- az aktuális promóció lejártáig visszaszámláló óra megjelenítése az oldalon;
- verseny létrehozása azáltal, hogy a kereskedő/szolgáltató jelzi, hogy éppen hány másik ember nézi az adott terméket;
- vásárlásra biztatás azáltal, hogy valódi bizonyítékot mutatnak arra, hogy mások is élvezik az adott eseményt vagy a terméket.
A FOMO hatásai
A FOMO látható hatása például, amikor valaki állandóan ellenőrzi a telefonját, bármilyen más program közben is. Vagy, amikor mindent azonnal megoszt a közösségi médiában, illetve pánikba esik attól a gondolattól, hogy telefon nélkül marad.
Bár ezek elsőre nem tűnnek különösebben károsnak, a FOMO egészségtelen viselkedésre is ösztönözhet, például vezetés közben közösségi oldalak nézegetésére vagy üzengetésre, ami nagyon veszélyes.
A FOMO-t átélő személy azon is kaphatja magát, hogy folyamatosan gyötrődik, hogy mit csinálnak mások – emiatt pedig kimarad a saját életéből.
Fontos tudni, hogy a FOMO nem mentális egészségi állapot, hanem érzelem, amelyet gondolatok vezérelnek. A gondolatok viszont félelmet keltenek, amely már diagnózishoz vezethet. Ezért a FOMO idővel egy nagyobb probléma tünetévé válhat.
Hogyan lehet túllépni a FOMO-n?
Az első lépés az, hogy megértsük, mi ez, és honnan származik. Aki felismeri a FOMO-t, máris tehet valamit azért, hogy eltávolítsa az életéből.
Az erről szóló javaslatok többsége magában foglalja a közösségi médiában való szünetet, valamint a jelenre, a valóságra, az illető környezetében élő emberekre és magára a környezetre való nagyobb figyelmet.
Ami még segíthet enyhíteni a FOMO-t:
- Az életben jelen lévő dolgokra való összpontosítás a hiányzó dolgok helyett.
- Napló vezetése a kellemes emlékekről, élményekről, ahelyett, hogy valaki mindent közzé tenne a közösségi médiában.
- A hálanapló vezetése is segíthet az élet jó dolgai felé összpontosítani. Ez kezdetben nehéz lehet, hiszen ott van az elégedetlenség, az alkalmatlanság érzése. De ahogy telik a napló, ez is átfordul, pozitív irányba.
- Valódi kapcsolatok keresése, valós emberekkel, szemtől szemben. A barátokkal való program, a házból való kimozdulás az összetartozás érzését, a saját fontosságunkat mutatja meg, ami igazán jó és felemelő érzés lesz.
A FOMO, mint kifejezés a 2010-es években bekerült a fő szótárakba, és 2011-ben az Amerikai Dialektus Társaság Év Szavának egyik vezető jelöltje volt.
A másik oldal
A FOMO jelenség másik oldalát mutatja meg a JOMO (Joy Of Missing Out, azaz, a Kimaradás élvezete) kifejezés, ami pont arra világít rá, hogy jó néha kiszállni a körforgásból, az elvárásokból és semmivel nem foglalkozni. Az állandó online jelenlét, a munkán való folytonos gondolkodás egyáltalán nem tesz jót a mentális egészségnek. Előbbi elégedetlenséget és szorongást, utóbbi pedig elfásulást, kiégést okozhat.
Élvezzük, ha kimaradunk!
A JOMO lényege az elszakadás. Az elégedettség érzése azzal, ahol éppen vagyunk, és amit éppen csinálunk.
„A valóság is lehet olyan szép – sőt szebb! -, mint a hazug ábránd.” Ezek Kengyel tanár úr szavai Fekete István Tüskevár című regényből az álmodozó Tutajosnak.
Aki, aztán meg is tapasztalta azon a nyáron, hogy ami vele történt, amivé abban a két és fél hónapban vált, amilyen élményeket, tapasztalatokat szerzett, azt semmilyen illúzió nem pótolhatta volna.
Nagyjából így fogalmazható meg a mára már népszerű irányzat is. A JOMO lényege nem az, hogy teljesen hagyjunk a hátunk a mögött mindent, hanem az, hogy rátaláljunk az egyensúlyra.
Forrás, Forrás, Wikipédia
Nyitókép: Image by drobotdean on Freepik
Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat.
KATTINTS IDE!
Köszönjük!
EZ IS ÉRDEKELHET: