Van az úgy, hogy besokallunk a szürke hétköznapoktól. Nem férünk a bőrünkbe, és úgy érezzük valami őrültséget kellene csinálni, hogy újra érezzük, hogy még élünk. A múlt azonban még fogva tart minket, pedig fél lábbal már egy új kaland küszöbén állunk.
Ne hagyjuk, hogy a félelem és régi, örömteli és szomorú emlékek visszatartsanak mind attól, ami még vár ránk!
Olykor annyira ragaszkodunk a múlthoz, hogy nem tudunk létezni a jelenben. Elszalasztunk lehetőségeket, új élményeket. Előfordul, hogy mindezt azért tesszük mert azt hisszük nem ott vagyunk, ahol lennünk kellene. Ami azért is paradox mert pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell ahhoz, hogy tovább haladjunk életünkben.
Vannak dolgok, amiket nem szabad tovább éltetni szívünkben. Régi szerelmeket el kell engedni, hiszen már nem abban a kapcsolatban élünk. Bármennyire is szép volt egy viszony, valamiért véget ért. Elfelejteni mindent nem lehet (és nem is kell), de túllépni nagyon fontos. Mert csak így tudunk a jelenben élni, és esélyt adni egy új kapcsolatnak.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy a múlttal foglalkozzunk és már meg nem változtatható dolgokon keseregjünk. Gondoljunk bele: amikor mi apróságok miatt panaszkodunk, mások az életükért küzdenek.
– mondta Ghandi is.
S bármennyire is elcsépeltnek tűnik e mondat, nagyon is fontos gondolat, hiszen, ha figyelmünket a múltra fordítjuk elszalasztjuk a jelent és nem lesz holnapunk.
Minden, ami történt úgy történt ahogy történnie kellett. A fejlődésünkhöz volt rá szükség. Fogadjuk hát el, hogy nem minden múlik rajtunk. Ahelyett, hogy görcsösen próbálnánk mindent irányításunk alatt tartani, engedjük el a gyeplőt és hagyjuk, hogy történjen minden úgy, ahogy történnie kell.
A múlton úgysem tudunk már változtatni. Tölthetünk heteket, hónapokat, éveket azzal, hogy azon rágódunk mi lett volna ha, de semmi értelme. Vonjuk le a tanulságot és lépjünk tovább. Ne ragadjunk le mások hibáztatásánál, akkor se, ha igazunk van, mert utólag már semmin nem lehet változtatni. Az egyetlen, amin változtathatunk az az, hogyan vélekedünk mindarról, ami történt.
Ha változást akarunk az életünkben akkor fogadjuk el a múltunkat, úgy ahogy van, mert a változás az elfogadással kezdődik.
Ha mindezzel megvagyunk, új lehetőségek kopogtatnak ajtónkon. Csak álljunk nyitottan az életünkbe érkező új emberekhez és helyzetekhez. Ne ijedjünk meg, ha ismeretlen terepen kell helytállnunk, és olyan kapcsolatokat kell létesítenünk, amelyek teljesen más alapokon nyugszanak, mint a korábbi kapcsolataink. Az életben egyedül a változás örök, minden más nem az.
Szóval csak haladjunk előre fogadjuk nyitott szívvel és lélekkel a változást, mert így mindig ott leszünk, ahol lennünk kell.
kiemelt kép: Image by prostooleh on Freepik
EZ IS ÉRDEKELHET: