Akik távolról tudták igazán egymást szeretni – Polcz Alaine és Mészöly Miklós

Amikor a kopott, három számmal nagyobb férfi kabátban a lány a kávézóba lépett, sokan felfigyeltek rá. Mert szépsége még így is tündöklő volt, hiába hagyott némi kívánnivalót maga után a ruhája. Ő maga nem igazán törődött a külsőjével, az egyetemről szaladt be inni egy feketét. Jegyzetei apró cetliken hevertek a zsebében. Azok jobban érdekelték.

Aztán ahogy elment egy asztal mellett a kabátja önálló életre kelt. Arcon legyintett egy jóképű idegent. Polcz Alaine elnézést kért, majd beszélgetni kezdett a férfival.

Így kezdődött kettejük 53 éven át tartó se veled se nélküled kapcsolata.

Hamar kiderült, hogy az ártatlannak tűnő lány, már sok megpróbáltatáson túl van. Az erdélyi nincstelen úrilány apjától francia nevet kapott. Nevéhez pedig szépség is párosult, nem csoda, hogy 19 évesen már oltár elé állt. Kár volt, mert férje már a nászút alatt megcsalta. Ő mégis hinni akart a szerelem erejében és követte a férjét vakon mindenhová. Erdélyből a Dunakanyarba is, ahol aztán a férfi eltűnt, és Alaine anyósával a két front közé szorult.

Az oroszok nem bántak kesztyűs kézzel vele. Csoportosan megerőszakolták, ami miatt a klinikai halál állapotába került, később pedig már ő ajánlotta fel magát, hogy anyósát mentse. Mire vége lett a háborúnak mellkasi gyulladása, tuberkulózisa és többféle nemi betegsége lett. Röntgen sugárzással próbálták gyógyítani, de Alaine leállította a kezelést, hogy lehessen gyermeke.

De már késő volt.

Budapesten aztán újra találkozott férjével. De az nem engedte, hogy orvosnak tanuljon, így elvált tőle. Pszichológiát tanult, mikor belebotlott Mészöly Miklósba. A férfi is megjárta a maga útját a háború alatt. Bújtatták nyilvános házban, volt katonaszökevény Németországban hónapokig, és bár tehetséges író volt, akkor éppen kétkezi munkából élt.

Kettejük kapcsolata hamar kivirágzott, bár boldogságukat Alaine betegségei beárnyékolták. Ekkor már együtt éltek, Miklós minden nap látogatta őt a kórházban. De mikor feleségül kérte, nemet mondott, mert nem akart hozzámenni egy jóképű férfihoz.

Aztán meggondolta magát, mikor látta, a férfi mennyi szeretettel veszi körül kórházban töltött ideje alatt is. Miután felgyógyult kimondták az igent. Alaine lediplomázott, haldoklókkal, gyermekterápiával kezdett foglalkozni. Ő dolgozta ki a bábjátékot, a játékterápiát, Miklós pedig, mivel nem volt munkája, Alaine „gyermekeinek” írt bábszínházi darabokat, meséket.

Aztán az ötvenes évek után, végre elkezdett a csillaga felemelkedni. A jóképű és nagy hírű férfit egyre több nő vette körül. Miklós élt az alkalmakkal. Alaine tudtával. A nő engedte, hogy testi késztetéseit kielégítse, mert bűntudata volt, hogy nem tud gyermeket szülni.

Persze azért nem minden viszony felett tudott szemet hunyni. Időről időre el is hagyta a férfit . Mészöly végül mindig visszakönyörögte magát. Bár mindketten erős egyéniségek voltak és méltán elismertek. Alaine a Magyar Hospice Mozgalom és a tanatológia úttörője volt. Mészöly Miklós többek közt Déry-Tibor díjas író. Nem tudtak egymás nélkül meglenni. Szükségük volt a másik közelségére. Még akkor is, ha sokszor csak távolról tudták egymást igazán szeretni.

Hogy szerelem volt e, vagy valami sokkal mélyebb kötődés, csak ők ketten tudnák megmondani. Mindenesetre 50 év alatt sok mindenen mentek keresztül. Mikor Miklós beteg lett, Alaine ápolta őt. Ha elment hazulról, a férfi az ablak mellett ülve várta vissza. Egymás támaszai voltak jóban, rosszban.

Mészöly Miklós végül 2001-ben hunyt el. Alaine hat év múlva követte őt. Életük delén írásmódjuk is egymáshoz hasonlatossá vált. Szimbiózisban éltek és mentek el. Örkény szerint a legszebb emberpár voltak.

EZ IS ÉRDEKELHET:

1 Hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.