Ha rendszeres olvasónk vagy, biztosan tudod, hogy szeretünk az olvasás mellett kampányolni, és minél több könyvújdonságot bemutatni – olykor saját olvasásélményeinkre támaszkodva.
Ebben a csokorban most az Athenaeum Kiadó tavaszi újdonságait vesszük sorra:
David Schalko: Nehéz csontok
Ha Guy Ritchie regényt írna… Bizarr, őrületes gengsztersztori Bécsből
Fordította: Győri László
Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják. Azon a napon, amikor a fél város a Heldenplatzon ünnepli az Anschlusst és a Führert, lakások „evakuálására” specializálódott, pitiáner, fiatal bűnözők kirabolnak egy hírhedt nácit. Amikor lebuknak, arra kényszerülnek, hogy hét éven át, a dachaui és a mauthauseni koncentrációs táborokban dolgozó kápókként igazi nehézfiúkká váljanak, és egyebek mellett azt is megtanulják, hogy az ember és az állat közötti különbség nem több puszta illúziónál.
A háború után, a rommá bombázott osztrák fővárosba visszatérve, önvédelemre szakosodott vezéralakjuk, Ferdinand Krutzler irányítása alatt a banda addig nem látott brutalitással uralkodik a bécsi alvilág fölött. Hatalmukat nem utolsósorban arra használják, hogy egymás után eltegyék láb alól náci ellenfeleiket.
Egyedülálló bűneposzában David Schalko a háború utáni bécsi társadalom velejéig romlott, színes tablóját festi meg bőséges fekete humorral és kellő empátiával. Regénye, amelyet valós események és személyek hiteles története inspirált, a nácizmus által megtépázott emberi lélekről ad lenyűgöző képet.
Előrendelhető itt.
John Maxwell Coetzee: Jézus halála
Mikor a vég és a kezdet összeér
Fordította: Szieberth Ádám
A Nobel-díjas J. M. Coetzee Jézus-trilógiájának (Jézus gyermekkora és Jézus iskolái) befejező része. David tízéves fiúvá cseperedett. Van érzéke a labdához, és imád focizni. Nevelőapja, Simón – oldalán Bolívar nevű kutyájukkal – a pálya széléről drukkol neki. David választott anyja, Inés egy butikban eladó. David kíváncsisága az évek alatt sem szunnyad, kérdéseivel sokszor teszi próbára szülei türelmét. Egy nap a közeli árvaház igazgatója, Julió meghívja Davidot és barátait, hogy alakítsanak focicsapatot. A fiú úgy dönt, otthagyja Simónt és Inést, hogy Julió árvaházában lakjon. Egy nap különös kór támadja meg. Senki sem tudja, mitől szenved David, de hozzátartozói rövidesen már az életéért aggódnak. Állapota az egész várost aggasztja, hiszen valóban különleges személy, aki mindenkire mély hatást gyakorol, sorsa pedig önmagán túlmutató jelentőséggel bír.
Coetzee a trilógia záródarabjában folytatja felfedezőútját egy emlékek nélküli, ám kérdésekkel teli világban.
Előrendelhető itt.
The New York Times: Dekameron-projekt – 29 új novella a járvány idejéből – A The New York Times válogatása
A szürreálison innen, a fikción túl
Fordította: Báder Petra, Borgula András, Csonka Ágnes, Gy. Horváth László, N. Kiss Zsuzsa, Lőrinszky Ildikó, Merényi Ágnes, Nagy Viktória, Szieberth Ádám, Todero Anna
Giovanni Boccaccio az 1348-as, végzetes fekete pestisből merített ihletet: főművében, a Dekameronban egy csapat fiatal férfi és nő Firenze mellett, egy villában mesékkel szórakoztatja egymást, amíg arra várnak, hogy a járvány elvonuljon.
2020 márciusában a The New York Times Magazine elindította A Dekameron-projektet – egy novellagyűjteményt, amelynek történeteit egytől egyig a közelmúlt meghatározó eseménye, a Covid–19 vírusjárvány ihleti. A kötet világhírű alkotói (többek közt Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell) ugyanabban a helyzetben találják magukat, mint Boccaccio szereplői, azzal a különbséggel, hogy történeteik szó szerint az egész világnak szólnak. A történetmesélés kordokumentum és gyógyír a korszakos sokkra, amelyet a járvány világszerte sok millió embernek okozott.
A huszonkilenc illusztrált történet vírusos korunk időtlen lenyomata.
A novellák szerzői:
Margaret Atwood, Mona Awad, Matthew Baker, Mia Couto, Edwidge Danticat, Esi Edugyan, Julián Fuks, Rivka Galchen, Paolo Giordano, Uzodinma Iweala, Etgar Keret, Rachel Kushner, Laila Lalami, Victor Lavalle, Yiyun Li, Dinaw Mengestu, David Mitchell, Liz Moore, Dina Nayeri, Téa Obreht, Andrew O’Hagan, Tommy Orange, Caitlin Roper, Karen Russel, Kamila Shamsie, Leïla Slimani, Rivers Solomon, Colm Tóibín, John Wray, Charles Yu, Alejandro Zambra
Előrendelhető itt.
E. Foley & B. Coates: Mit tenne Frida Kahlo? – Kivételes nők, akik nem ismertek akadályt
Sorolj fel tíz tudóst, aki nő volt! És Marie Curie-t most nem dobhatod be…Illusztrálta: Herbszt László
Fordította: Magyari Andrea
Az megvan, hogy az első számítógépes algoritmust Byron lánya, Ada Lovelace alkotta meg? Vagy hogy Telkes Mária nem a két szép szeméről kapta a Napkirálynő becenevet? Mennyit tudsz Coco Chanel kihívásokkal teli életéről? Wollstonecraft, Earhart, Hopper – ismerősen csengő nevek?
A való élet szerencsére nem egy kvízműsor – de azért nem árt, ha tájékozottak vagyunk. Az elmúlt száz évben sok dolog megváltozott: közeledni kezdtek egymáshoz a nők és férfiak jogai, számos helyen kialakult az egyelőségre törekvő szemlélet, de nem szabad elfelejtenünk, milyen hosszú és göröngyös utat jártak be a történelem nőalakjai – ahogyan azt sem: van még hova fejlődnünk.
A szerzőpáros időt és energiát nem kímélve kutatta fel a történelem olyan nőalakjait, akiket senki sem ültethetett a sarokba… Könyvük egyszerre inspiráció, ismeretterjesztő kézikönyv és tanácsadó kötet. Nagy szerencsénkre a szerzők a humort sem spórolták ki a történetekből, így remek társaság lehet borús napjainkra is.
Előrendelhető itt.
Richard Ford: Kanada
Az életet üresen adják oda. A boldog részét nekünk kell beletennünk.
Fordította: Szieberth Ádám
Dell Parsons szüleit bankrablás miatt lecsukják, ikertestvére, Berner pedig elszökik otthonról. A család egyik barátja nyújt segítséget a magára maradt fiúnak, amikor átcsempészi őt az USA-ból Kanadába, Saskatchewan tartományba. A kietlen prérin, egy isten háta mögötti, lerobbant kisvárosban Arthur Remlinger várja; egy megnyerő modorú, titokzatos, karizmatikus alak, akinek múltja sötétségbe vész. A férfi hiába bánik a fiúval szinte saját fiaként, lobbanékony, erőszakos természet; Dell úgy érzi, Remlinger mellett ébernek és óvatosnak kell lennie…
Charley gnómszerű, izmos, vad indián; zsíros, fekete haját strasszos női csattal tűzi fel, ajkán rózsaszín rúzs, a szeme körül fekete festék nyoma látszik. Ő lesz a fiú gyámja és tanítómestere, aki felkészíti Dellt a feladataira a libavadászattól kezdve a túlélésig.
Ford regényének lapjain megelevenednek a kietlen vidék fura figurái: Charley, a különc indián, Florence, a festőnő; bevándorlók, olajmunkások, utazó kereskedők. Dellnek ebbe a közösségbe kell beilleszkednie, itt kell felülkerekednie a megpróbáltatásokon, és megőriznie önmagát.
A Kanada elemi erejű regény a határok átlépéséről, a családi kötelékek titokzatos erejéről és az egyedüllétről. Richard Ford visszafogott, letisztult prózája érzékenyen ábrázolja a legnagyobb kalandot: az életet.
A Kanada mestermű, Richard Ford pedig az egyik legnagyobb élő amerikai klasszikus.
Előrendelhető itt.
Selma van de Perre: Nevem Selma
Ahhoz, hogy biztonságban legyünk, úgy kellett tennem, mintha valaki más lennék.
Selma tizenhét éves volt, amikor kitört a második világháború. Zsidósága mindaddig nem játszott szerepet az életében, akkor azonban hirtelen élet-halál kérdése lett. 1942-ben megkapta a felszólítást, hogy jelentkezzen munkatáborba, de sikerült megmenekülnie. Csatlakozott az ellenálláshoz: Margareta van der Kuit, Marga néven iratokat hamisított, és országszerte futárszolgálatot teljesített. Többször megmenekült a nácik elől, de 1944 júliusában elárulták, és előbb a vughti táborba, onnan pedig Ravensbrückbe deportálták. Húgától, Clarától és a szüleitől eltérően ő túlélte a tábor borzalmait. Az ott töltött idő alatt senki nem tudta, hogy zsidó, és az igazi nevét sem ismerte senki. Csak a háború után merte újra kimondani: Selma.
A magyar közönség sok beszámolót olvashatott már holokauszttúlélőktől, főként Auschwitzról; azonban Ravensbrück, illetve a holland ellenállási mozgalom talán kevésbé ismert téma. Kézenfekvő az összehasonlítás a nemrég megjelent Auschwitz, végállomással. Eddy de Wind azonnal, friss élményekkel kezd az íráshoz, mivel elengedhetetlennek tartja a dokumentálást. Selma van de Perre viszont több mint fél évszázaddal később jut ugyanerre – de Windé így a legelső beszámoló, Selmáé talán a legutolsó.
Előrendelhető itt.
Alex Schulman: A túlélők
A nyár, amikor minden darabjaira hullott
Fordította: Papolczy Péter
Három fivér visszatér gyermekkora helyszínére, egy erdővel határolt kies, tóparti tanyára. A látogatás nem kellemes, de szükséges, hiszen anyjuk utolsó kívánsága, hogy hamvait a tónál szórják szét. A tanyán, ahol sok évvel azelőtt egy mindent felforgató baleset történt.
A testvérek nehezen tudnak mit kezdeni egymással. A harc, amelyet apjuk figyelméért és anyjuk szeretetéért folytattak, a szülők halálával ugyan véget ért, de helyébe új küzdelem lép. Az örök megfigyelő, Benjamin egyre jobban eltávolodik a valóságtól, Nils kivonja magát a család mindennapjaiból, Pierre pedig képtelen féken tartani az indulatait. A tóparti látogatás egyben időutazás is a fivérek számára: kimondatlan sérelmek kapnak végre hangot, a baleset színhelyén pedig feltárul az igazság… Mi történt azon a nyári napon, amikor minden a darabjaira hullott?
A túlélők szuggesztív erejű regény a család életünket meghatározó szerepéről, a testvérkapcsolatok romboló és építő energiáiról, és a traumafeldolgozás nehézségéről. A 2020-as év kiemelkedő svéd irodalmi sikerkönyvének nemzetközi jogai több, mint 20 országban keltek el.
Alex Schulman (1976) svéd író, újságíró, blogger és rádiós. 2012 óta az egyik házigazdája Svédország legnépszerűbb podcastjének, a hétről hétre több százezer hallgatót vonzó Alex&Siggének. Négy könyve jelent meg Svédországban, a nemzetközi ismertséget az ötödik, A túlélők című regénye hozta meg számára.
Előrendelhető itt.
EZ IS ÉRDEKELHET: