Hizlaló érzelmeinkről szóló cikksorozatom első részében a haragról, féltékenységről, kimerültségről írtam, most a 2. részében egy újabb, gyakran a túlsúlyért is felelős „érzelemcsokorról” fogok írni, nevezetesen az idegességről, az aggodalomról és a stresszről.
Miként is vezethetnek túlevéshez/elhízáshoz (ezek) az érzelmek?
Az első cikkben részletesen írtam a mögöttesről, arról, hogy azokban az esetekben, amikor nem fizikai éhség okán, nem a testünk táplálása végett eszünk, hanem „pusztán” érzelmi indíttatásból, akkor hiányzó érzelmi szükségletek betömködéséről, negatív érzelmek elnyomásáról, valódi megoldás keresése helyett választott pótcselekvésről van szó.
Nagyon egyszerűen megfogalmazva: olyasmire használjuk az ételt, amire NEM való.
Ahhoz, hogy mindezen képesek legyünk túllépni, és fel tudjuk szabadítani önmagunkat a túlevés kényszere alól, elengedhetetlen egy nagyon fontos igazság tudatosítása:
Bármire is vágyunk, valójában mindig a mögöttes érzelmekre vágyunk!
Sosem a beach bodyra, vagy a Louis Vuitton táskára, sosem a legújabb luxusautóra, vagy tengerparti nyaralóra vágyunk valójában, hanem arra, akik ezek által lehetünk/lehetnénk. Így tehát a kérdések, amiket érdemes feltenni magunknak, nagy-nagy őszinteség közepette önmagunk felé, amennyiben szeretnénk elindulni a vágyaink irányába, a következők:
– Milyen érzésekkel bír az a vágyott énem, akinek az általam elképzelt álomalakja van?
– Milyen érzések/gondolatok vezérlik azt a vágyott énemet, akinek nem kell folyvást és kizárólag a táplálkozás-mozgás bástyái közé kifeszített vonalon mozgatnia a figyelmét?
– Ki lennék én a túlevésem / túlsúlyom nélkül?
– Hogyan tudom már ma megélni az általam valóban vágyott érzelmeket?
(Biztos, hogy feltétlenül szükségem van kockás hasra ahhoz, hogy magabiztosnak érezhessem magam már ma? Biztos, hogy csak Louis Vuitton táska birtokosaként lehetek igazi Nő? Biztos, hogy el kell jutnom a tengerpartig, avagy biztos, hogy a tengerpartig kell eljutnom ahhoz, hogy felszabadult/boldog/elégedett/könnyed/’bármilyen, amilyen érzésre vágyom’ lehessek? )
És most nézzünk rá konkrétan az idegesség, aggodalom, stressz szemszögéből a kérdésre!
Hogy viselkednek az ideges emberek? Kapkodnak. Ide kapnak, oda kapnak, erőltetni próbálják a történéseket, látszólag semmire, így aztán enni sincs idejük és – hogy, hogy nem – ugyanígy bánnak az étellel is: hol ide kapnak, hol oda, csipegetnek.
A CSIPEGETÉS a túlevés egy speciális formája, amivel – mindamellett, hogy RELAXÁLÁSRA HASZNÁLJÁK AZ ÉTELT az idegességükben magukat túlevő személyek – bizony kiválóan lehet álcázni az elfogyasztott étel mennyiségét is.
„Á, nem kérek egy egész szelet sütit, vágd le kérlek nekem a felét”! Lehet, hogy te is hallottál már hasonló kérést. Aztán jártában keltében csak lecsusszan még egy kis felecske, meg még egy, aztán egy kis sós mogyoró, ropogtatnivaló (idegességünkben gyakran rágódunk!!), meg egy kis keksz, meg egy kis ez meg az, és délre észre sem veszi az illető, de már akár 3 napra elegendő táplálékmennyiség is lecsusszant észrevétlenül.
Ők azok, akik aztán nagy eséllyel efféléket is hangoztathatnak, hogy: „ó, én még a levegőtől is hízom”. Ilyen esetekben azért mindig célszerű a helyzet mögé nézni, hogy ugyan, mi is lehet abban a levegőben…?
Az idegességen, stresszen alapuló túlevés hátterében sok esetben az az elképzelés áll, hogy „nincs elég időm / pénzem / lehetőségem /támogatottságom …” Mihez is? Sokszor már ennél a pontnál is eláll a szó. Amikor arra a kérdésre, hogy Ha bármit kívánhatnál, idő-pénz nem számít, mit kívánnál?, nem jön más válasz, mint az, hogy „akkor időt és pénzt szeretnék”.
És arra, hogy mit kezdenél azzal az idővel és pénzzel? „Hááát…” a válasz, akkor ugyanott tartunk, mint az elején. Ott, hogy nem tudják valójában, hogy mi is az, amire nincs elegendő pénzük/ idejük/ támogatottságuk, vagyis: nem tudják, mire vágynak valójában. Illetve ha igen, úgy érzik, számukra az nem lehetséges. Emiatt pedig erőteljes megrekedtség érzést élnek át.
Akár hosszú évekig is benne maradhatnak megrekedtséget okozó helyzetekben (legyen az munka, házasság, rossz lakótársi viszony, bánatevés, stresszevés, bármi), mert nem bíznak abban, hogy lehet jobb is, hogy képesek jobbat is teremteni maguknak, és miért?
Ugyanott vagyunk ismét: mert nem tudják, mire is vágynak valójában. (Maximum az tiszta, hogy mire nem.) Vagy ha igen, úgy érzik, számukra ez nem lehetséges.
A megrekedtség miatt átélt frusztráló, ill. hiányzó érzelmi szükségleteiket pedig sokszor étellel próbálják betömni, a túlevés pedig csak még tovább fokozza az idegesség, stressz, aggodalom érzését.
Ha magadra ismersz ebben a leírásban, vagy ismersz bárkit, akire ráillik, mától a kérdésetek magatok felé a „Miért nem lehet..?” HELYETT a „Hogyan lehet mégis?” legyen!!!
Folytatás a következő cikkben, addig is sok-sok boldog(ító) érzelmet nekünk!
Nagy Karolin
A cikk szerzőjéről:
2020-ban épp 36 éves vagyok. Budapesten élek a Férjemmel és a csodálatos, 5 éves Kislányunkkal. Egy közel 20 éven tartó evészavarok (anorexia, bulimia) uralta időszak is áll a hátam mögött, ennek – coaching- és tudatos gondolkodásra „ébredező” szemléletű – tapasztalatait, konklúzióit, megértéseit szeretném ezekben a cikkekben átadni mindazoknak, akiket bárhogyan is érint vagy megszólít az érzelmi alapú evés (=pszichológiai éhség, stresszevés..), túlsúly, az ideális testért való küzdelem témája.
Rendszeresen tartok online, csoportos programokat ebben a témában azoknak a Hölgyeknek, akik szeretnének megszabadulni a túlevés, ill. az étkezés-mozgás folyamatos kontrollálásától, és arra (is) vágynak, hogy az általuk ideálisként vágyott test mint természetes és állandó létállapot legyen jelen az életükben, amiért nem kell folyvást küzdeni.
Jelenleg elérhető egy 7 napos programom „A gondolkodás, ami BEACH BODYt terem(t)” címmel, erről részletes információk itt találhatóak: https://legkedvesebbtukorkepem.blog.hu/2020/08/07/_a_gondolkodas_ami_beach_bodyt_terem_t_mirol_is_szol_ez_a_program
ill. egy 4 napos, „3+1 kulcsgondolat, ami utat nyit a BEACH BODYdhoz” című, erről pedig itt: https://legkedvesebbtukorkepem.blog.hu/2020/08/09/mi_az_idealis_test_suly_eleresenek_es_fenntartasanak_titka
Ezenkívül tartok egyéni konzultációkat is online, offline egyaránt. Ahol még megtalálható vagyok:
www.facebook.com/nagykaroliniroioldal
www.nagykarolin.hu
www.instagram.com/nagykarolinwrites
