Ernest Hemingway a magánember

Ugyanúgy vadászta a nőket, mint a halakat és a vadakat. Imádta a bikaviadalokat és nem rettent meg, ha háborúba kellett mennie tudósítani. Ha írt képes volt két napig ébren maradni, de előfordult, hogy aztán hónapokig nem nyúlt írógépéhez. Végletes volt, rengeteget ivott, mégsem látta soha senki részegen, de még kicsit mámorosan sem. Mindent elért, amit az irodalomban lehet, de magánéletében sosem talált megnyugvásra.

Ernest Hemingway 1899. július 21-én született Ciceróban, Illinois államban.

Gyermekként minden érdekelte ezért az összes könyvet elolvasta, ami kezébe került. Történelem vagy filozófia, matematika vagy biológia mindegy volt. Közben még arra is maradt ideje, hogy jó módú orvos apjával eljárjon horgászni és vadászni. 17 évesen mégis megunta az iskolát, s elkezdett írni.

Aztán jött az első világháború és jelentkezett a Vöröskereszthez mentős sofőrnek. Bátorságával kivívta sokak elismerését, csak az apjáét nem. Pedig megsérült, kórházba került, de azon kívül, hogy pénzt kért a hazajutáshoz nem levelezett szüleivel. Igaz, lefoglalta ápolónőjének, Agnesnek szépsége, akinek nemsokára meg is kérte a kezét. Ám a lány pár héttel később felbontotta az eljegyzést egy másik férfi miatt.

„Ami történt megtörtént. Most már arra kell gondolnunk, mi a dolgunk.”

Ernest szomorúan tért vissza az Államokba. Aztán állást vállalt egy újságnál. Hamarosan találkozott egy lánnyal, Hadleyvel is, aki kísértetiesen hasonlított előző szerelmére. El is vette a lányt, majd átköltöztek Párizsba, ahol nemsokára csatlakozott íróként az Elveszett generációhoz, (tagjai F. Scott Fitzgerald, Ezra Pound, Pablo Picasso). Megszületett fia, John, s ő megírta a Fiesta című regényét, amellyel először aratott sikert.

Írásaival egyre ismertebbé vált. Na meg arról is, hogy a háborúkról szívesen tudósít, s valahogyan mindig a győztes oldal mellé áll. Közben kerülgetni kezdte feleségének újságíró barátnőjét, Pauline-t. A két ember egymásba szeretett, amit neje nem sokáig viselt el, így elvált, s vitte magával fiukat is.

Hemingway és Pauline

Ernest a Vogue-nak író Pauline-t akkor vette el, mikor már volt mit aprítania a tejbe. Az asszony újságírói karrierjét is háttérbe szorította, hogy férje múzsája lehessen. Ekkoriban vette Key Westet Hemingway, s hatalmas rezidenciára születtek meg fiaik. Publikálta a Búcsú a fegyverektől című regényét, amellyel már biztosította helyét a halhatatlanok közt. Aztán sötét árnyak vetültek erre a házasságára is, mert feltűnt a színen egy másik újságíró nő, Martha, akivel nemsokára Hemingway el is ment, hogy a Spanyol polgárháborúról tudósítson.

„Ha az ember megérett a nőre, mindig meg is kapja. Nem kell törődnie vele. Előbb vagy utóbb megjön”

A fiatal, ambiciózus haditudósító lány aztán közel került az íróhoz. Mindketten imádták a veszélyt, s a jó ügyet akarták szolgálni. Viszonyuk hamar beteljesedett, s elköltöztek Kubába. 1940-ben, miután elvált második feleségétől, Ernest el is vette Marthát.

Azzal azonban nem számolt, hogy a lány ugyanúgy hónapokra elmegy tudósítani a harcterekre, akkor is, ha ez nem tetszik neki. Egy ideig ugyan követte párját, de aztán inkább otthon maradt. Egy nap már azt írta neki levelében: „Te haditudósító, vagy a feleségem vagy az ágyban?”

Ez is érdekelhet: A magyar irodalom humoristája

Mikor elérkezett a Normandiai partraszállás ideje, Hemingway számtalan újságtól kapott felkérést, hogy tudósítson. Ő mégis Martha újságát választotta, ezzel életük megpecsételődött. Martha el sem mehetett (bár ápolónőnek álcázva magát így is felszökött egy hajóra.) De az ő tudósítása csak a 16. oldalon jelent meg, míg Hemingway főcímlapot és 5 oldalt kapott.

Martha és Hemingway katonák közt

Ezután persze szétváltak útjaik. Igaz, ehhez is kellett Ernestnek egy nő, aki azonnal mellette volt. Mary is újságíró volt, de kész volt feláldozni érte karrierjét. Elvált hát harmadik feleségétől is, és elvette legújabb kedvesét. Megírta Az öreg a halász és a tenger című könyvét, amely előbb Pulitzer- majd Nobel-díjat is kapott.

Élete utolsó 14 évében Maryvel élt, békességben. Ami meglepő, tekintve, hogy közölte vele, „hűséget nem várhatsz tőlem.”. A nő ezt elfogadta, s azt is tudta, hogy épp melyik világhírű színésznővel osztozik Hemingwayen. De ezzel ő képes volt együtt élni, anélkül, hogy a szívét megsebezte volna.

A hazugság megöli a szerelmet. De az őszinteség öli meg igazán.

Az bántotta csak Marthát, mikor Hemingway súlyos depresszióba esett és nem tudott rajta segíteni. 1960-ban már elektrosokk terápiát is alkalmaztak Ernesten, de hiába. Csak ideig-óráig javult állapota, aztán minden újra rosszra fordult. Testileg is gyengülni kezdett, ekkor elment teljes körű kivizsgálásra.

Mikor hazaért a kórházból nem szólt Maryhez, hanem bement a szobába. Az asszony épphogy megfordult, mikor egy lövés hangját hallotta. Berohant Hemingwayhez, de az már vérbe fagyva feküdt a padlón. Zárt koporsós temetése volt, így csak hónapokkal később vallotta be negyedik neje, hogy az író öngyilkos lett.

Ez is érdekelhet: Aki megalkotta Csodaországot

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.