A történelem folyamán sok különös dologgal szembesülhetnek a múltat szeretők, kutatók. A halállal és a temetéssel kapcsolatos szokások is gyakran voltak különösek. Egyes hagyományok szerint például a szeretett személy testének egy részét emlékként vagy ereklyeként megőrizték. Előfordultak olyan esetek is, amikor a testrészeket megtartották, hogy szimbolikusan megkínozzák az elhunytat.
Számos neves történelmi személy is a ,,csonkítás” áldozata lett, őket bizonyos testrészek nélkül helyezték örök nyugalomra.
Kíváncsi vagy kik voltak ők? És ami még fontosabb, mely testrészük hiányzott a temetéskor?
Buddha foga
Buddha, a buddhizmus megalapítója valamikor ie 544 és 368 között hunyt el. Hamvasztását követően egy Khema nevű tanítvány állítólag kimentett egy magányos fogat a máglyából.
A fogat Khema elvitte a hindu királyságba, ahol számtalan évig tisztelték. Ezt követően a fog hosszú útra indult. Számos uralkodó akarta birtokolni, míg voltak olyanok is, akik el akarták pusztítani.
A fogat végül a 12. században Kandyba, egy Srí Lanka-i városba szállították, és azóta is ott van. Annak ellenére, hogy a katolikus egyház többször is megpróbálta elpusztítani, nem jártak sikerrel. Ma a Sri Dalada Maligawa-ban, vagyis a Fog templomában van kiállítva, és a nagyközönség is megnézheti.
Bonaparte Napóleon… ,,ékessége”
Napóleon 1821-ben hunyt el Szent Ilona szigetén. A boncolást végző orvos állítólag ,,személyes emléktárgyat” vett magához a neves vezető holttestéből.
Napóleon ,,dédelgetett függelékét” az orvos műtéti úton eltávolította, majd később egy papnak ajándékozta. Amikor a pap elhunyt, családja örökölte Korzikán. Végül a hímtagot eladták egy angol könyvkereskedőnek, aki később eladta egy amerikai könyvkereskedőnek. Meglepő módon 1927-ben a New York-i Francia Művészeti Múzeumban is kiállították. Ezt követően egy jó hírű urológus 3000 dollárért megszerezte.
Bár nehéz nyomon követni a hitelességét, évszázadokon át utazva bebizonyosodott, hogy az orvos birtokában lévő hímtag biztosan férfitől származik! De vajon tényleg Napóleoné volt?
XIV. Lajos király szíve
XIV. Lajos francia király 1715-ben bekövetkezett halála után a szívét megőrizték, és apja szívével együtt kiállították egy párizsi templomban. A király holttestét a Saint-Denis-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A francia forradalom alatt a a jelentős maradványok különféle emberek birtokába kerültek.
Az évek során tulajdonost cserélő szív a pletykák szerint a nemesi Harcourt család birtokába került, majd a legenda szerint végül a Harcourt család egyik különös ismerőse szerezte meg.
William Buckland geológus kalandos étkezési szokásairól volt ismert, tudományos kutatásai során számos állatfaj ízének hódolt. Uzsonnaként még az egereket is szívesen megette pirítóssal, és nem habozott megkóstolni szokatlan dolgokat sem. A Harcourtoknál tett látogatása során egy jellegzetes tárgyra bukkant a birtokukban. „Sok furcsa dolgot ettem, de még soha nem ettem király szívét.” – mondta állítólag, majd elfogyasztotta a mumifikálódott szívdarabot.
Galilei foga és ujja
Galileinek, a neves csillagásznak szerencséje volt, hogy teljes testét eltemették, nem hiányzott semmije. Amikor csaknem száz évvel később földi maradványait egy fenségesebb sírboltba helyezték át Firenzébe, néhány opportunista rajongó elhozta maradványainak néhány darabját. Három ujjat, egy fogat és az egyik csigolyáját szerezték meg.
Egy ujját egy Anton Francesco Gori néven ismert antikvárius kaparintotta magához, aki felelősségteljesen megőrizte. Egy ideig a neves Laurentian Könyvtárban volt kiállítva, de végül a firenzei Tudománytörténeti Múzeumban találta meg a helyét.
A csigolya a Padovai Egyetemig vezethető vissza, ahol a mai napig látható. A további két ujj és a fog sok évszázadra elveszett, de 2009-ben egy edényt, amely pontosan ezeket a tárgyakat tartalmazza, árverésre bocsátották Olaszországban, és kis összegért eladták. A vásárló ezután bevitte a csontokat a Tudománytörténeti Múzeumba, ahol ellenőrizték azok valódiságát.
Mata Hari feje
Mata Harit, a neves egzotikus táncosnőt kémkedéssel vádolták az első világháborúban. Hollandiából származott, de megszökött férjétől, és megváltoztatta személyazonosságát, hogy táncos karriert folytasson Párizsban.
A franciák azt hitték, hogy kémkedett, és államtitkokat osztott meg német szeretőivel a háború alatt. Nem világos, hogy ez az állítás igaz-e vagy sem, ennek ellenére elítélték, és 1917-ben kivégezték. Maradványait az Anatómiai Múzeumnak adták.
A múzeumban a fejét megőrizték és kiállították az akkori korszak többi háborús bűnösével együtt. 2000-ben a levéltárosok észrevették, hogy a feje már nincs meg. Hosszú ideig nem nézett rá senki, így akár évekkel előbb eltűnhetett. Az uralkodó elmélet szerint vagy rossz helyre került, vagy ellopták a múzeum 1954-es költözése során.
Albert Einstein agya
Albert Einstein, a híres elméleti fizikus 1955. április 18-án hunyt el. Nem sokkal ezután egy Thomas Harvey nevű patológus engedély nélküli boncolást végzett a Princetoni Kórházban. Az eljárás során Harvey kivette Einstein agyát, és a Philadelphiai Egyetem egyik laboratóriumába szállította.
A tudós végső kívánságával ellentétben – hogy megakadályozza a bálványozást – holttestét nem hamvasztották el. Nem sokkal a boncolás után kiderült, hogy Harvey ellopta Einstein agyát. Meglepő módon valahogy rávette Einstein tétova fiát, hogy engedje meg neki, hogy tudományos vizsgálat céljából megtartsa az agyat.
Harvey 240 darabra vágta az agyat, celloidinben tartósította és két tégelyben tárolta. Több darabot szétosztott különböző patológusoknak és kutatóknak országszerte. Sok üveg azonban jórészt érintetlenül maradt a pincéjében. Végül 1985-ben Harvey és a többi együttműködő patológus tanulmányt publikált Einstein agyáról. Harvey később, 2007-ben bekövetkezett halála előtt a megmaradt darabokat a Washington DC melletti Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeumnak adományozta.