Nem volt szent, de nem volt könyörtelen sem. Szerette a ruhákat és az ékszereket, de nála többet költött a sógora és még három ember a palotában. Sosem mondta azt, hogy ha nincs kenyér, egyenek kalácsot az emberek. Mégis ez a mondat maradt fent tőle annak bizonyítékaként, hogy megérdemelte lefejezését.
Mária Antónia Jozefa Johanna 1755. november 2-án született Bécsben.
Az osztrák-magyar monarchia királynője, Mária Terézia 15. gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesanyjával inkább csak formális, mint szeretet alapú kapcsolatot ápolt. 10 éves volt, mikor a francia-osztrák viszályokat követően a békekötés részeként Mária Terézia és XV. Lajos úgy döntött a két ország gyermekét eljegyzi egymás számára. A házasságkötésre Marie Antoinette 14 éves korában került sor.
Miután a leendő XVI. Lajos küldöttje Bécsben elvette a lányt, elindultak Franciaország felé. A hercegnő apja ameddig csak tudta kísérte őket, majd könnyes búcsút vett gyermekétől. A riadt Marie Antoinette két hét után ért Versaille-ba küldöttségével. Ott aztán a 16 éves leendő király nem túl nagy lelkesedéssel fogadta.
Az esküvőt követően tragédia is történt. A vígasság keretében számtalan rakétát lőttek fel a királyságból, ám azok az ég helyett a nép közé vetődtek. Több, mint százan életüket vesztették. Meg kell hagyni, nem volt éppen jó kezdet ez a házasságnak.
Ez is érdekelhet: A nap, amikor Napóleont legyőzte egy csapat nyúl
A nászéjszaka így aztán eseménytelenül is telt. Igaz, a vonzalom legkisebb jelét sem mutatták egymás iránt a fiatalok később sem. Marie Antoinette, hogy enyhítse magányát, ruhákat és ékszereket kezdett venni magának, s mellette éjszakákba nyúló partikat tartott. Ellenben hites ura korán ágyba bújt, hogy kora reggel már hódolhasson a barkácsolásnak és a vadászatnak.
Hét év után Mária Terézia már egyre nyugtalanabb volt, hogy nincs egyetlen trónörökös sem. Így aztán inkognitóba elküldte Marie Antoinette testvérét, Józsefet, hogy kémlelje ki, mi a gond. Egyes források szerint ekkor beszélte rá a leendő királyt sógora egy apró műtétre. Ennek valószínűsége azonban csekély, mert még egy év kellett, mire az ifjú ara gyermekáldásról írhatott anyjának levelet.
Sokkal valószínűbb, hogy a sógor a fiatalok lelkére beszélt, hogy politikai érdek is, hogy „megismerkedjenek” jobban végre. Mert az biztos, hogy látogatását követően a leendő király több időt töltött hitvesével. Összebarátkoztak, aztán Marie Antoinette teherbe esett. Majd megszületett első gyermekük. Akit még követett három.
Közben XV. Lajos elhunyt. Így 1774-ben XVI. Lajos és Marie Antoinette került a trónra. Ekkor még a tömeg nagy örömmel fogadta az új uralkodót és hitvesét. Ez azonban néhány év után megfordult.
Főként azért, mert egyre nagyobb szegénység sújtotta a lakosságot. Ennek okán pedig ki mást lehetett volna elővenni, mint magát a királyi párt? Az köztudott volt, hogy XVI. Lajos majdhogynem remete életet él, s még szeretőt sem tart. Ellenben Marie Antoinette-ről, az osztrák nőről – ahogy a háta mögött hívták- tudta mindenki, hogy szereti a cicomát, a finom ételeket és a kártya partikat, ahol nagy összegeket veszít.
Ez is érdekelhet: AZ ORLÉANS-I SZŰZ – JEANNE D’ARC
Nem kellett hozzá sok idő, hogy közellenség váljon belőle, s megjelenjenek az őt gúnyoló pamfletek. Pedig köztudott volt, hogy miután négy gyermekéből kettőt elveszített jó pár árvát befogadott és nevelt. Hiába, mert ekkor már volt minden. Paráználkodó, Madame Deficit és magamutogató. Ez utóbbi azért, mert megalapította a divatlapok ősét, amelyekben a róla készült divatrajzok voltak láthatóak. Ennek tetejében, valaki a szájába adta a híres mondatot is: „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”. Mert azt már mindenki elfelejtette, hogy valójában Rousseau Vallomások című könyvében adta e mondást egy hercegnő szájába, amit aztán Marie Antoinette-nek tulajdonítottak – tévesen.
A királynőnek esélye sem volt a védekezésre, főleg miután egy csaló a nevével visszaélve a világ egyik legdrágább ékszerét is megvette. A hírhedt per után a nép már tényleg nem bírta el a történéséket. Kevesen fordítottak arra figyelmet, hogy azért nincs pénz a királyi kincstárban, mert az évek óta húzódó Amerikai forradalmat támogatja Franciaország. A forradalom kitört és a lényeg az volt, hogy a pazarló, ingyenélő királyt és királynét elmozdítsák.
Végül a nép égő fáklyákkal behatolt a palotába. Marie Antoinette nem mozdult férje és gyermekei mellől, pedig megtehette volna. Egy régi barátja segítette a királyi pár szökését, de hamarosan így is elfogták őket. Tömlöcbe vetették a királyt és királynét, majd 1793 januárjában lefejezték XVI. Lajost, míg október 16-án Marie Antoinette-t is.