Igent mondani könnyű. Mikor kimondjuk, boldoggá teszünk valakit, és mivel az ember természeténél fogva társas lény, szeret másokon segíteni. Így igen-t mond és segít másokon. Általában.
Azonban az igennek ára van!
Ha valaki túl gyakran, válogatás nélkül mond igen-t, a körülötte élők megszokják, hogy mindig, mindenben rendelkezésre áll. Ezért aztán probléma esetén újra és újra gondolkodás nélkül kérnek tőle. Nem gondolnak bele, hogy a másiknak ez mivel jár, hogy van-e rá ideje, energiája, kapacitása, csak ösztönösen kérnek, hogy a saját terheiken enyhítsenek.
Tulajdonképpen ez érthető. Nem mások feladata tudni, hogy mindenki más mennyire elfoglalt. A saját idejével és energiáival mindenki maga gazdálkodik. Ha pedig valaki túl gyakran mond igen-t, a saját idejét és energiáját osztogatja el.
Ellenben ha nemet mondunk, a saját időnket és energiánkat tartjuk meg – magunknak.
Nemet mondani kényelmetlen, ugyanakkor szükséges része a prioritások fenntartásának. Nemet mondani varázserő, amivel mindannyian több időt tudunk biztosítani – saját magunknak.
A fejedben nemet sikítasz, de végül nem mered kimondani? Kicsúszik a szádon az igen, aztán ostoba baleknak érzed magad? Hidd el, mindannyian vagyunk így ezzel. Nemet mondani egyáltalán nem egyszerű.
Legtöbbször egyenesen félünk nemet mondani, mert a legnagyobb félelmünk az elutasítás. Attól való félelem, hogy valahányszor megtesszük, csalódást okozunk valakinek, feldühítjük, megbántjuk az érzéseit – aztán pedig negatívan gondol ránk.
Mégis, meg kell tenni. Ha nem is mindig, de olykor meg kell.
Neked is gondot okoz nemet mondani, pedig fejben szeretnél? Ezek a dolgok segíthetnek:
Légy őszinte magaddal – tényleg megéri?
Gondold át: mi az ára az igen-nek?
Gyere, csak 5 perc! Gyere, csak egy kávé! Gyere csak egy rövid út…. Hányszor elhangzanak a mindennapokban ezek a mondatok. De vajon tényleg csak 5 perc? Csak egy kávé? Csak egy rövid út?
Ezek a kérések többnyire jó szándékkal érkeznek, de sosem csak rövid időről szólnak. Ha tudjuk, hogy az életünkbe nem fér bele egy normális idejű interakció, bátran mondjunk nemet. Ugyanígy mondjunk nemet akkor is, ha van fontosabb dolgunk. Az igen valódi ideje az összes idő és energia, amelyet elvesz más lehetőségektől. És ez MINDIG több, mint a csak egy kicsi. (És akkor még azzal az idővel és energiával nem is számoltunk, amit előtte és utána gondolatban szántunk rá.)
A nem igazi nem legyen!
Tudtad, hogy a döntés megfogalmazásának módja nagy hatással lehet a jövőbeni cselekvéseinkre? Ha azt mondod, hogy nem tudsz valamit megtenni, az úgy hangzik, mintha valamilyen külső korlátozás hátráltatna. Ha viszont azt mondod, hogy nem csinálsz valamit, akkor az egy erős jelzés: külső nyomástól függetlenül döntesz a nem mellett. A második esetben sokkal könnyebb is betartani a kimondott nemet, míg az első esetben a szó elszáll, és meglepően sokszor születik végül mégis igen a nem-ből.
Ha nem akarsz valamit megtenni, a nemed legyen nyomatékos és határozott, önmagad számára is.
Attól, hogy nemet mondasz, nem vagy önző, rossz ember!
Azok az emberek, akik valóban segíteni akarnak másokon, nemet mondva önzőnek érezhetik magukat. Pedig nem azok. Csupán máshová csoportosítanak időt és energiát. Ezt azonban nem fogalmazzuk ezt így meg soha, ezért olyan nehéz megtenni.
Nemet mondani nem jelenti azt, hogy durva, önző vagy barátságtalan vagy. Csupán abban az adott pillanatban valami más dolgot – például önmagadat – fontosabbnak tartod. És ezt a másiknak el kell fogadni. lehet, hogy megsértődik (pedig nincs oka), neked viszont jogod van nemet mondani. Hidd el! (És nem, nem fog a világ kifordulni a négy sarkából, ha megteszed!)
Szóval nyugi, nem vagy önző, barátságtalan sem, ha nemet mondaz.
Nemet mondani nem könnyű, sőt, nagyon nehéz. De meg kell tanulni. És akinek sikerül, hálás lesz önmagának, amikor élvezheti azt a plusz időt és energiát, ami abból adódik, hogy megengedte magának, hogy nemet mondjon. Végre.
EZ IS ÉRDEKELHET: KÖD ELŐTTEM, KÖD UTÁNAM – AVAGY A GHOSTING JELENSÉG