Az enyhe szellő apró ráncokat gyűrt a folyó felszínére. A Nap még bágyadtan igyekezett meleget árasztani, de csak pillanatokra futotta erejéből. Hirtelen szembefordult velem séta közben és megállított. Megfogta kezem, hajamba túrt és mélyen a szemembe nézett: „Szeretnélek megcsókolni.” – suttogta fülembe.
Reszketett testem, próbáltam távolságot ékelni kettőnk közé, de már nem volt erőm tiltakozni. Kívántam, hogy ajka megtalálja enyém, és kapcsolatunk végre szintet lépjen. Kilenc átkozott hónapig tagadtam magam előtt is, mit érzek. Nem akartam egy lenni trófeái közt, mert azt az én kevéske önértékelésem nem bírta volna el.
Ez is érdekelhet: Szerelemidézés
Egyébként sem adta jelét – azon az első alkalmon kívül, mikor kikosaraztam – hogy vonzódna hozzám. Azt is úgy éltem meg, hogy nem is a küllemem, csak a barátságos, közvetlen stílusom miatt férkőzött volna közelembe. Mégis ott állt velem szemben, arra várva, hogy válaszoljak, vagy legalább adjam jelét annak, mit tehet velem.
Nehezen hittem el, hogy engem akar mindennel együtt ez a talpig Férfi, akivel együtt dolgoztam már egy ideje, és barátságot tudtam építeni az első elutasításom után. De pont ezért felötlött bennem az is, szabad-e hinnem neki egyáltalán? Vajon nem csak egyszeri alkalomra vágyik? Mi van, ha csak bosszút akar állni a korábbiért?
Annyi minden kavargott bennem, hogy szinte észre se vettem, hogy ajka megérinti ajkam. Éreztem, hogy bizonytalanul közelít felém, miközben én a testemen kívül lebegtem, s úgy néztem kettőnkre, mint egy kívülálló. Kétségek gyötörtek, így a csók hidegen, szinte közömbösen csattant el. Riadtan nézett szemembe, szavak nélkül kérdezte mi történt, mi a baj? Mit rontott el?
Ez is érdekelhet: Viszlát szerelem
Arcom két tenyerébe fogta, újra megcsókolt, most már érződött a türelmetlensége. Az is, hogy a végére akar járni ő is annak, ami kettőnk közt zajlott már egy ideje. „Szórakozol velem? Csak játszol velem, azt akartad, hogy beléd bolonduljak?” –kérdezte akkor. Ugyanazokat a kérdéseket tette fel nekem, mint amiket én már annyiszor feltettem neki magamban, és szívemet melegség járta át: „Hát mégsem olyan magabiztos, neki is vannak kétségei”- gondoltam, és mikor harmadjára megcsókolt a véremben zubogni kezdett az iránta táplált szerelem és vágy, amelyeket addig magam előtt is próbáltam letagadni.
kiemelt kép: Freepik