Olvasói levél: el kell válnom, mert az anyósom uralja az életünket?

anyós

Az anyós lakjon olyan messze, hogy ne tudjon papucsban átjönni, tartja egy régi bölcsesség, s a születésének nyilván megvan az oka. Szerencsések azok, akik jól kijönnek párjuk szüleivel, ám vannak olyanok is, akiknek az életét, mint egy igazi gonosz boszorkány, megkeseríti az anyós.

Így van ezzel Erika is.

,,Már a kapcsolatunk elején, a randevúk időszakában is zavart a kedvesem anyukájának túl erős jelenléte, de azt gondoltam, mégis a fia, akit kiskorától egyedül nevelt, joga van részt venni az életünkben. Így szó nélkül hagytam, ha a randevúinkon rendre megcsörrent a telefon, vagy – ha a páromnál aludtam – kopogás nélkül ránk nyitott, bár ez kissé bizarr volt, mert már nem voltunk tinik.

Hamar összeköltöztünk, azt hittem anyósom jelenléte kevésbé lesz zavaró, de nagyon naiv voltam. Mivel már nem tudta maga mellett drága fiacskáját, a telefon szinte állandóan csörgött, még egészen késő este is. Gyakran toppant be váratlanul, sőt, odáig fajult a helyzet, hogy kulcsot kért – a biztonság kedvéért – amivel aztán rendszeresen be is járt. Takarított, pakolászott, kutakodott.

Többször próbáltam beszélni a párommal, ő pedig finoman jelzett is az anyjának, hogy talán nem így kellene, de anyósomat nem érdekelte. Azt rikácsolta, a párom hálátlan, hiszen ő felnevelte, most meg magára hagyná. Követelte, hogy a párom napi szinten látogassa, segítsen a vásárlásban, ügyek intézésében. Pedig nem volt magatehetetlen, hiszen hozzánk mindig el tudott jönni rendezkedni.

A házasságunk után ha lehet még durvább lett a helyzet, mintha még erősebben akarta volna fogni a férjem, akivel emiatt gyakran veszekedtünk. Pedig én sajnáltam őt, tudtam, a lelkiismerete nem engedi, hogy elzavarja az anyját, mégsem hagyhattam szó nélkül az eldurvult helyzetet.

Mára teljesen elfogyott minden toleranciám anyósom felé, de a párom felé is. Én értem, hogy az anyja, de én meg a felesége vagyok, és gyakorlatilag nincs normális életünk, mert minden anyósom körül forog. Mi lesz, ha esetleg unoka érkezik? Már mondogatja, hogy akkor hozzánk költözik, mert jól jön majd a segítsége. Nem bírom tovább. A férjem felnőtt ember. Vagy a sarkára áll, vagy beadom a válópert.”

nyitókép: Image by gpointstudio on Freepik

1 Hozzászólás
  1. Ketten vagytok 1 házaspár, így megbeszélés, közös átgondolás UTÁN EGYÜTT(!) kell leülni a kedves Mamámal, és KÖZÖLNI VELE: ti SAJÁT CSALÁDOT alapítotok, ahol az anyós (mindkettő) ROKON, nem a házaspár 3-dik része. Ha ez nem teszitek meg, és nem harcoltok ennek elfogadásáért, akkor válás lesz a vége! 100%-os tapasztalat!!! Sok sikert!

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.