A szerelmet erőltetni nem lehet, de hogyan lehet megélni úgy, hogy abban mindkét fél jól érezze magát, esetleg boldog is legyen?
A szerelem nem jelenthet kalitkát
Oly sokszor halljuk, olvassuk ezt a kijelentést, de vajon hol van az a pont, amikor a szabadság és a szerelem valóban kéz a kézben jár, és nincs benne félelem, számonkérés, helyette van megnyugvás, támogatás és egymás elfogadása?
És vajon hol van az a pont, amikor ezt nem tudjuk megadni vagy épp ellenkezőleg, mi nem kaphatjuk meg?
A bizalom, az ősbizalom a legszebb érzések egyike, melyet minden kisgyermek a kezdeti kötődéssel együtt masnimentes ajándékként megkap az életben. Amikor fel sem merül benne, hogy nem szerethető, nem édes és egyetlen és nem ő a világ közepe. Tudja, hogy övé a világ, csak felfedezni kell.
Majd ahogyan jönnek a felnőtt évek, érkezik a másik világ. A „Nézd Pistike mennyivel okosabb.” „Miért nem tudsz csendben lenni, úgy, mint Hanna?”, és észre sem veszi, de belekerül a „Más sokkal szebben, jobban csinálja, mint én” versenyhelyzetbe.
És bizony ez lesz a lelkünk első fordulópontja, ahol kialakul bennünk a visszafordíthatatlan féltékenység. Hiszen megtanuljuk, van, aki szebb, jobb nálunk. Innentől pedig már semmi mást nem kell tennünk, mint előre rohanni pár évet, gyorsan levetíteni életünk eddigi filmkockáit, és levonni a konklúziót: Nem változott semmi az évek alatt.
Pistike kigyúrt lett, Hannán nem fog az idő, és még most is gyönyörű mosollyal néz a kamerába, mi pedig közben csaltunk és megcsalatva is lettünk jó néhányszor, és az ősbizalomnak nyoma veszett.
Most pedig itt a jóképű, akit ha meglátunk verni kezd a szívünk, és beleborzadunk, ha arra gondolunk, hogy más valakit akar majd. Mit teszünk? Akarunk, görcsösen ragaszkodunk, tudat alatt jeleket figyelünk és persze kombinálunk, mert abban egyébként is jók vagyunk. Ebből pedig mindig és minden esetben kialakul az őskáosz.
Először elkezdünk másként viselkedni. Hisztizünk, csendben leszünk, büntetünk és persze a barátnőinknek meséljük el a képzeletünk szülte látomásainkat, melyekben ők majd támogatnak. Rosszabb esetben titkos női csoportokba írjuk be a saját szemszögünkből észrevett, netán megélt eseményeket, és sírva-hüppögve látjuk, mindenki egyetért:
Mi sírunk és hisztizünk, hiszen immár a bizalmasunk és ismeretlenek is egyetértenek abban, hogy ki kell dobni életünk szerelmét, mert ha nem veszi fel a telefont, ha elment a barátaival, ha lemondta a randit akkor ott már vége a világnak.
Az igazság azonban az, hogy valószínűleg, ha vennénk egy hatalmas levegőt, azt is észrevennénk és leírnánk, amikor szakított ránk időt, mikor tényleg nem volt neki, amikor meghallgatott bennünket, pedig a fejében hatalmas zsivaj tombolt, és hogy úgy ölel, mint senki más a világon.
Mert az éremnek mindig legalább két oldala van. Benned is.
Todorovits Rea
nyitókép: Image by azerbaijan_stockers on Freepik
Ha tetszett a cikk, támogatásoddal kifejezheted tetszésed, és segítheted munkánkat. KATTINTS IDE! Köszönjük!
EZ IS ÉRDEKELHET: