A tavasz meleg napsugarai meghozzák a kirándulási kedvet. Nagyszerű megfigyelni, ahogy a kopár táj éledezik és magára húzza színes köntösét. Megannyi szín, illat, élénkség, a madárvilág felpezsdülő élete üdítően hatnak a kirándulókra.
Most olyan tájakat hoztunk, amelyek egész évben élményt tudnak adni a túrázóknak, így nemcsak tavasszal érdemes felkeresni őket.
Meghökkentő természeti csodákat rejtő helyeket gyűjtöttünk egy csokorba. Lesz ajánlás egy mesés angolkertről, dzsungel hatású nemzeti parkról, egy kevésbé ismert arborétumról, ami döbbenetes méreteivel hódít és dinoszaurusz kalandba is keveredünk.
Az Alcsúti Arborétum, a mesés angolpark
A Csaplári-erdőben van egy mesés angolpark jellegű kert, amely minden évszakban tartogat élményeket a természet szerelmeseinek. Ez a Székesfehérvár és Tata között elhelyezkedő, több, mint 40 hektáros arborétum folyamatosan változtatja az arcát, hogy mindig újat mutathasson a túrázóknak.
Februárban két és fél hektárnyi hóvirág várja a kirándulókat. Egy végtelen fehér virágtakaró, egy hófehér szőnyeg különböző mediterrán hóvirágfajokból. Igazi természet alkotta látványosság. Márciusban őket váltja az ibolya.
Júniusban a szentjánosbogarak rajzása csalogatja a természetbarátokat. Egyedi természeti jelenség a szentjánosbogártánc. Szentivánéj környékén ezernyi világító zöld lámpásként rajzanak és világítják be a kertet, varázslatos hangulatot adva a parknak.
Szeptembertől az ősz színei festik a tájat és bár falatozhatunk a törökmogyoró terméséből, azért legyünk résen, mert lehet, hogy a gyűjtögető mókusok elhalásszák előlünk a mogyorókat.
És természetesen ne feledkezzünk meg a növényritkaságokról és élőfagyűjteményről sem, ami a park területén az év bármelyik szakában megcsodálható. Információs és növényismertető táblák sora kísér minket végig az utunkon.
A Tiszakürti arborétum és a meghökkentő méretű lakói
A Tiszazug egy rejtett és kevésbé ismert helye Tiszakürt. Pedig érdemes a Tisza és a Hármas-Körös által határolt arborétumot felvenni a bakancslistára. Ebben a valaha volt főúri kertben él a 350-400 éves kocsányos tölgy, amely az arborétum legidősebb fája. Ugyancsak tisztes kort megért a 150. évét is meghaladó tiszafa, 16 méteres koronaátmérővel. A kert legnagyobb fája díjjal pedig a Hármas Platán büszkélkedhet.
A 19. században divatos volt, hogy csemetéket közel ültettek egymáshoz, hogy az idő múlásával eggyé forrjanak egy nagy méretű fa formájában. A mellmagasságban lévő ágak 2,5 méteres kerületükkel alapból kitehetnének egy önálló fát. Találunk itt 120 esztendős virginiai borókát is, ennek méretei szintén meghökkentőek: 3,4 méter a törzskerület és 12 méter a koronaátmérő.
Ez az arborétum is az év minden időszakában más-más arcát tárja a látogatók elé. A tavasz beköszöntével virágzásnak indul a farkasboroszlán. A tavasz hírnökeként bíborszínben virágzó és illatozó növény nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem a tél végén fontos táplálékforrása is a méheknek.
Májusban a rododendronok virágzása kápráztatja el a természetbarátokat, júniusban pedig a tiszavirágzás csalogatja a kíváncsi kirándulókat. A parkban kanyargó ösvények és sétálóutak mellett egy kilátót is felkereshetünk, ami talán a táj őszi színeiben a legcsodálatosabb.
A Kiskunsági Nemzeti Park és a dzsungelhangulat
Magyarország kiemelt természetvédelmi területe a Kiskunsági Nemzeti Park. A Duna holtágai, mocsarai és ligeterdői rengeteg növénynek és állatnak adnak otthont. Február közepétől március közepéig itt is hóvirágmezők gyönyörködtetnek, őket váltja az ibolya és a tavaszi csillagvirág, amely a fehér szőnyeget lilává festi. A legkedveltebb célpontok: Dunavecse, Ordas, Harta és Solt. A Duna menti ártéri erdők igazi dzsungelhangulatot árasztanak.
Maga a park több területből áll. Különböző tájak és élőhelyek mozaikja.
A Felső-kiskunsági-puszta szikes, nagy kiterjedésű pusztáiról jellegzetes, ahol sótűrő növényfajok élnek csak meg. A madárfajok közül a túzok otthona, amelynek násza különös természeti rituálé. Itt még virágzik a hagyományos állattartás, az ország legnagyobb szürkemarha állománya is itt található.
A Peszéradacsi-rétek ritka lepkefajai miatt látogatott vidék. A Felső-kiskunsági-tavak pedig a madárvonulások fontos állomása, szikes tórendszer a maga speciális életközösségével.
A Homokhátság magába foglalja a Fülöpházi-buckavidéket, az Orgoványi-réteket és Bugacot. A mozgó homokbuckák a szél felszínformáló munkájának bizonyítékai. A vidék a borókás-cserjések otthona, valamint itt még élnek a pásztorhagyományok.
A Mikla-puszta magas szikpadkáiról és a sóvirágzás jelenségéről híres.
A Kolon-tó nem is tó, hanem nádas mocsár, mégis gazdag növény- és állatvilág jellemzi. A nádirigó kedvelt élőhelye. Fontos faunisztikai és madár vonulástani kutatásokat végeznek itt.
A Szikra és az Alpári-rét értékét termál- és artézi vízkészlete adja. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a Tisza jobb partjának hullámtere. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet jellegzetessége az állandó vizű mocsarak és a természetesen erdősült részek.
A Körös-éri Tájvédelmi Körzet zárja a sort, ami homokbuckák, üde rétek és löszpuszták keveréke volt. Mára már csak maradványfoltok utalnak erre.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a dinoszauruszok!?
Hazánk természeti kincsekben gazdag fennsíkja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahol a kíváncsiskodó leánykökörcsin nyitja az “évadot”. Védett növény, halványlila, kehelyszerű virágok jellemzik. Nem egy lusta virág, mivel az éledező, még tetszhalott, kopár táj mellett a leánykökörcsin már haptákban állva várja az első kirándulókat.
A túrázók sok tanösvény közül csemegézhetnek, de ha igazán izgalmas és érdekes élményre vágyunk, akkor válasszuk a geotúrákat. Ismeretterjesztés kőzetekről és földtani folyamatokról, de emellett régészeti, néprajzi és biológiai érdekességek is elhangzanak. Szóval, érdekel, hogy mikor éltek dinoszauruszok a Bakonyban? Vagy az, hogy kitörhetnek-e ismét a Balaton-felvidéki vulkánok? Ha igen, csatlakozz egy túrához.
Ugye kedved támadt kirándulni egyet? Vedd elő a bakancslistád, és írd fel ezeket a helyeket is. Mindenkinek jó túrázást kívánunk!
Fotók: Országalbum
EZ IS ÉRDEKELHET: