Mindazok, akik a nyolcvanas-kilencvenes években születtek, jól ismerik a kis róka történetét. Együtt sírtunk, nevettünk rajta, miközben sokat tanultunk érzésekről, emberekről, életről és halandóságról. Én személy szerint imádtam! Talán azért is, mert nem voltak halhatatlanok a hősei, érte őket veszteség. Mégis talpra álltak és megerősödve indultak tovább.
A legenda szerint azért lett egy róka a mese főhőse, mert Fekete István kezdő újságíróként egy rókáról írt egy vadászati lapban, nagy sikerrel. A cikket olvasva egy barátja javasolta neki, hogy más műfajban is próbálkozzon meg.
A próbálkozásból óriási siker lett. Nem véletlen!
Fekete István természet iránti lelkesedése és annak beható ismerete átüt művén.
A meséje aztán annyira népszerű lett, hogy a Füles rejtvényújság képregény rovatában is megjelent. Majd a Magyar Televízió is négy részes tévéjátékot készített belőle. A sorozatból lett elkészítve rohamtempóban az egész estés mozifilm.
A gyerekek imádták, s mivel annyira jól sikerült, még külföldre is eljutott.
1982-ben a BBC fő műsoridőben adta le. 1987-ben Amerikában is megjelent videokazettán, később a Nickelodeon mesecsatorna is műsorára tűzte. Az angol címe: The little fox, Vuk neve Vic, felesége pedig Foxy néven debütált. Az államokban nem lett átütő siker, de ez semmit nem von le értékéből.
Sokunknak, örök kedvencünk marad. S bár 2008-ban megpróbálkoztak egy második résszel, az csúfos kudarcot vallott. A hetvenes-nyolcvanas évek magyar rajzfilmjeinek színvonalát nem lehet már megütni. Éppen ezért a Vuk is azon mesék egyike, amit mi még elolvasunk és megmutatjuk a következő nemzedéknek.
Főleg azért, mert a történet az életre (is) nevel:
„-Azt hiszem, értem, Karak.
Én mindent megtanulok.
Mindent… amit csak mondasz.
Az alvást is, meg azt is,hogy éhes tudjak lenni, csak… Ne haragudj rám!
Nem haragszol, kicsi-kicsit sem, Karak?
– Nem haragszom, Vuk.”
„Úgy menj saját váradba is, mintha másé lenne.” (Rókák törvénye)
– Jártál már a házánál?
– Sem én, sem más a rókák népéből. Vahurok őrzik, és villámló bottal jár. Mert rosszul hall, és rosszul lát, és azt hiszi, hogy minden a világon, az őérte van.
Egy-két dolgot még meg kell tanulnod Vuk! A róka nappal alszik, erőt gyűjt a vadászathoz. Éjjel, a sötétben vadászik a mi fajtánk.
– Így nehéz menni Vuknak – szuszogta.
– Hát hogyan szeretsz menni? – mosolygott Karak.
– Ha a fejem lefelé van – magyarázta –, nehéz a fejem. Úgy látszik…
EZ IS ÉRDEKELHET: