Újévkor sokszor teszünk fogadalmakat. A dohányos le akar szokni a cigarettáról, a túlsúlyos szeretne fogyni, az alkohol problémákkal küzdő le szeretné tenni végleg a poharat és így tovább. Ahhoz azonban, hogy a fogadalom tartós legyen, és ne adjuk fel az első pár nap vagy hét után nem árt, ha tudjuk az okokat, miért eszünk, iszunk, dohányzunk sokat.
Vagyis azt kell átgondolni, mi indított el a káros szokáshoz vezető úton.
Az, aki valamilyen függőségben szenved, nem érzi jól magát a bőrében. Ráadásul úgy véli tehetetlen a lelkében és testében végbemenő kellemetlenségekkel szemben. Olybá tűnik számára, hogy a függősége kiutat kínál neki ahhoz, hogy kitérjen a problémák elől. Még ha tudatában is van annak, hogy amit tesz az káros rá és környezetére nézve, irracionális gondolatainak hála, meg tudja magyarázni tetteit.
Ez is érdekelhet: 2020-ban tanuld meg szeretni magad
Lássunk néhány tipikus téveszmét, melyet a függők táplálnak, s hogy hogyan lehet azokat átformálni!
- Semmit sem tudok a káros szokás/ függőségem ellen tenni.
Ez a gondolat abból származik, hogy azt hisszük, nem vagyunk képesek abbahagyni a számunkra káros dolog használatát. Akkor sem, ha már nagyon rosszra fordultak körülöttünk a dolgok, sőt akkor még inkább a függőségünk rabjává válunk. Az a téves képzetünk van ugyanis, hogy erősebbé, ellenállóbbá tesz minket más problémákkal szemben. Pedig a valóság az, hogy egyre inkább sebezhetővé és gyengévé válunk. Hisszük, hogy azon, hogy dohányosok, alkoholisták, kényszerevők vagyunk, már nem tudunk változtatni.
- Teljes mértékben függők az alkoholtól, drogtól, gyógyszerektől. Nem érzem magam jól nélküle.
Amikor teljesen tudatában vagyunk annak, hogy függők vagyunk, akkor elkezdjünk magunknak bizonygatni, hogy miért is nem hagyjuk abba. Ilyen az a gondolatsor, mikor arra hivatkozunk, hogy a függőséget okozó eszköz nélkül rosszul fogjuk érezni magunkat. Ezen a módon aztán képesek is vagyunk saját magunknak egy komplett pánikrohamot generálni. Pedig ez egy nagyon irracionális gondolat, lássuk be, mert abba, hogy abbahagyjuk az ivást, kényszerevést, vagy a többi függőséget, még nem fogunk belehalni. Természetesen az első napokban az elvonási tünetek valóban rosszak. De amint eltelik egy nap, majd kettő, három, négy, egyre jobban és egyre erősebbnek fogjuk érezni magunk. Ez a mentalitás (a kitartás) az, mely az alacsony ingertolerancia küszöb legnagyobb ellensége.
- Egy függő, mindig függő marad.
Ez egy rendkívül egészségtelen és irracionális gondolat. Sehol nincs az megírva, hogy az, aki egyszer függő lett, az egész életében az is marad. Ha így gondolkodunk, az azt jelenti, hogy minden reménnyel felhagytunk, amely abban segítene, hogy hinni tudjunk a gyógyulásban. Igen, nehéz lesz leszokni a függőségről, de egyáltalán nem lehetetlen. Minden függőségnek két oldala van. Az egyik a fizikai, a másik a lelki része. Fizikailag megszabadulni a függőséget kiváltó dologtól, nem olyan nehéz. Lelkileg már kicsit nehezebb, mert ahhoz utána kell gondolni, hogy mi elől menekültünk bele a függőségbe, és azzal szembe kell nézni (és más módot kell találni, hogy megoldjuk gondjaink). Itt van óriási szükség az ingertolerancia küszöb emelésére és a kitartásra!
- Értéktelen alak vagyok, azért, mert függő vagyok.
Maga a gondolat több okból sem helyes. Például azért, mert attól, hogy függők vagyunk, még nem kell élve elásnunk magunkat. Sohasem vagyunk csak dohányosok, alkoholisták, szerencsejáték függők, kényszerevők. Nem szabad elfelejteni, hogy az, amit csinálunk (iszunk, túl sokat eszünk, cigizünk) nem egyenlő azzal, akik vagyunk. Ha így gondolkodunk, akkor egy másodlagos szimptómát is generálunk magunknak, ami nem más, mint hogy úgy érezzük, lenéznek minket mások. A legtöbb függő, úgy látja, hogy ellenszenvet vált ki az emberekből függőségével, s ez még inkább arra ösztönzi, hogy függő maradjon (ha már úgy is mindenki utálja).
Ahhoz, hogy változtatni tudjunk káros szokásainkon, tudatosítani kell néhány dolgot magunkban.
Például azt, hogy a függőségeinket elhagyni valóban nehéz, de ez még nem jelenti azt, hogy lehetetlen is. Rengeteg embernek sikerült már, akkor nekünk miért ne menne?
A család, a barátok, a hozzánk közel álló emberek kerülését felejtsük el. Ne szégyelljük magunkat káros szokásunkért/ függőségünkért, mert az csak másodlagos szimptómát fog előidézni, ami elidegenít bennünket mindenkitől. Ha visszaesünk, akkor azt ne könyveljük el totális bukásnak. Csak tartsuk szem előtt a célunk (a leszokást) és folytassuk a küzdelmet magunkkal.
Ez is érdekelhet: Tegyél valamit magadért minden nap! – Tippek a belső béke megteremtéséhez
Ahhoz, hogy lelkileg is megszabaduljunk a káros szokástól/ függőségtől fontos rájönni, hogy mi vezetett oda.
Önértékelésbeli problémák, szeretet hiány? Ha megvan az ok, arra is rá kell jönnünk, ezeket milyen irracionális téveszmék hívták elő.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire fontos, hogy felhagyjunk a tökéletes emberről szóló ábrándjainkkal. Nem lehet és nincs is rá mód, hogy mindenkinek megfeleljünk, és nem is kell. Ne éljünk a múltban, hanem menjünk előre.
Az újév ehhez kitűnő táptalaj, csak arra figyeljünk, hogy mindig a jelen pillanatban éljünk!
Fotó: Photo by Genor Chiomento from Pexels