Ha egy férfi összetöri egy nő szívét, olykor bosszúra számít. Nem is alaptalanul. Hiszen ha a szív összetörik, a fájdalom akkora lehet, hogy elnyomja a józan ész szavát. Ilyenkor a nő nem tud megbocsátani, sem továbblépni. Azt akarja, hogy a férfi is érezze a fájdalmat, amit ő érez.
Ha a férfi egy erős nővel szakít, ugyanerre számít. Hiszen a magabiztos, rendíthetetlen, megállíthatatlan nő, aki bármire képes, miért hagyná megtorlatlanul a sok elsírt könnycseppet?
A férfi tehát bosszúra vár – de téved. Egy erős nő soha nem áll bosszút.
Egy erős nő ugyan nem bocsát meg, de nem is süllyed olyan alacsony szintre, hogy bosszút álljon. Nem engedi, hogy az, amit a férfi tett vele, megváltoztassa őt, és olyan emberré váljon, aki nem akar lenni.
Nem engedi, hogy fájdalma eluralkodjon rajta. Bármekkora is az, felszedi szíve összetört darabjait, és csendben, méltósággal újra összeragasztja a darabokat.
Nem áll bosszút, nem használ fel semmit a exe ellen, egyáltalán nem is pazarol több energiát arra, hogy foglalkozzon a férfival. Kitörli az életéből, és többé nem is említi a nevét.
A szakítás csak rövid ideig fáj neki. Nem töpreng élete hátralévő részében azon, hogy vajon ő csinált-e valamit rosszul, és hogy ő volt-e a bűnös a kapcsolat tönkretételében. Többé nem ad teret a múlt érzelmeinek.
Miután meggyógyult, folytatja életét. Nem tervez bosszút, csak továbblép, és hagyja, hogy a karma megtegye a magáét.
Az erős nő nem akar a bosszúvágy foglya lenni. Tudja, hogy a bosszú teljesen felemésztené és megakadályozná, hogy az ex a múltban maradjon, ott, ahová tartozik. Inkább elengedi a haragot, mert hiszi, hogy a dolgok úgyis mindig megoldódnak. Szilárdan hisz abban, hogy az élet a maga idejében és a maga módján visszafizeti az adósságot.
Nem hívja vissza, és biztosan nem felejti el, amit az exe tett, de idővel megbocsát, mert tisztában van vele, hogy ez az első lépés a gyógyulás felé vezető úton. Ő pedig inkább tovább lép, minthogy a múlt keserűségében ragadjon.
nyitókép: Image by standret on Freepik