A feltételezés csapdája

Az emberek nem gondolatolvasók. Szerencsére. Az már kevésbé szerencse, hogy nem is igen értjük meg egymás érzelmeit. Azt hisszük, hogy tudjuk, mit gondol a másik, és a helyzeteket a feltételezésünk szerint ítéljük meg, közben pedig fogalmunk sincs a tényekről – mert legtöbbször nem kérdezünk rá.

A más emberekkel kapcsolatos feltételezések, az érzések, gondolatok félreértése, félremagyarázása pusztítást okozhat a kapcsolatainkban. Ez igaz minden emberi kapcsolatunkra, a személyes és a szakmai életünkben egyaránt.

Félreérthetjük a hangszínt, az arckifejezéseket, félreérthetünk konkrét kijelentéseket is. Gyakran megesik, hogy túlbecsüljük a képességeinket és egyáltalán nem jól értjük a másik viselkedését, ennek eredményeként pedig rossz következtetéseket vonunk le, és hibás döntéseket hozunk.

Soha nem szabad feltételezni – hiszen a feltételezés azt jelenti, hogy valamit igaznak fogadunk el kérdés vagy bizonyíték nélkül. 

Persze feltételezni kényelmes, különösen, ha a feltételezett tény passzol a saját véleményünkhöz. Gyors is, mivel gyakran úgy rohanunk, hogy nincs időnk a tények ellenőrzésére. Feltételezni könnyű, mert elkerülhető vele minden vita. Gyakran öntudatlanul meg is tesszük, és nem vesszük észre, hogy a kérdezés nélküli feltételezés tulajdonképpen egy csapda, amibe mindannyian túl könnyen beleesünk.

Tehát hogyan kerülhetjük el, hogy ezekbe a csapdákba beleessünk?

Hogyan biztosíthatjuk, hogy mindig teljesen tisztában legyünk valaki más céljaival?

Tegyünk fel tisztázó kérdéseket
Nagyon sok pozitív hatása van annak, ha kérdezünk: új dolgokat tudhatunk és tanulhatunk meg, megismerjük azoknak az embereknek a gondolatait, akikkel együtt vagyunk, és természetesen egyértelmű képet ad, így elkerülhetjük a helytelen feltételezéseket.

Értsük meg egymást
Győződjünk meg arról, hogy megértettük a másik problémáját, és azt, hogy miért fontos az a másik számára. Ha nem értjük, tegyünk fel kérdéseket mindaddig, míg meg nem értjük, mit akar a másik.

Kérjünk további információt
Na akarjunk félinformációkat túlgondolni. A feltételezéseket mindig cseréljük fel tényekre – és minden részletet pontosítsunk.

Kérdezzük meg, miért
Ha feltételeztünk, de a feltételezésünk téves volt, érdemes a pontosítás után a miértekre is rákérdezni, hogy megértsük a dolgok alakulását.

Őszinteség, nyitottság, közvetlenség… ezek mind nagyszerű személyiségjegyek, hogy elkerüljük a feltételezések csapdáját.

Nem tudunk gondolatokban olvasni. De nem is kell. Kérdezzünk, és hallgassuk meg a másikat. Vagy épp mondjuk el a saját gondunk, és ne várjuk meg, hogy a másik feltételezzen rólunk.

Nyitókép: Image by wayhomestudio on Freepik

EZ IS ÉRDEKELHET:

Még nincs hozzászólás

Írj hozzászólást

Az email címed nem jelenik meg.