Volt kórházi portás, testőr és csirkeól-takarító. Bár már gyermekkorában felfigyeltek tehetségére, nem volt éppen egyenes útja a sikerig. Ma már hihetetlen, hogy az az ember, akinek a könyve benne van a 20. század legjobb könyveinek top 100-as listájában valaha depresszióval és önbizalomhiánnyal küzdött. Pedig így volt, csak aztán megrázta magát és úgy döntött keményen dolgozik a sikerért, na és persze arra is rájött, hogy a kérdések kérdésére a válasz: 42.
Douglas Adams 1952. március 11-én született.
Szülei korán elváltak, így anyjával és húgával élt Cambridge-ben. 10 éves korában egy esszéjével maximális pontszámot ért el, így angoltanára az írói pálya felé kezdte terelgetni. Kitűnő eredménnyel végzett, aztán beiratkozott angol szakra a Cambridge-i egyetem bölcsészkarára. Majd úgy döntött stoppal nekivág Európának, amihez egy útikalauzt is vett, hogy eltaláljon Isztambulig. Az utazás alatt pattant ki fejéből az ötlet: kellene egy útikalauz a galaxishoz is…
Az ötlet nem került papírra még, visszament az egyetemre. 1974-ben ledoktorált, aztán találkozott Graham Chapmannal, aki egyike volt a Monty Python csapatnak. Vele együtt írt néhány részt az abszurd humor angol nagyágyúinak. Valamiért pár hónap múlva mégis szétváltak útjaik és Douglas más munkáival próbált érvényesülni. Nem fogadták sehol tárt karokkal. Mivel úgy érezte, mint író befuccsolt, elment kórházba mindenesnek, majd egy csirkefeldolgozó üzemben is munkát vállalt.
Mély depresszióba süllyedt, de aztán úgy döntött mégsem adhatja fel ilyen könnyen. Tovább próbálkozott és végül bekerült a BBC rádiójába a Galaxis útikalauz stopposoknak című rádiójátékával, amely 1978-ban óriási siker lett. A következő évben, már könyvben is ki lett adva a nagyszerű sci-fi, ami bejárta a világot. Douglas nem ült a babérjain, tovább írta a történetet.
1980-ban már a Vendéglő a világvégén című könyvével tarolt, miközben mini sorozatot forgattak első könyvéből.
1982-ben Az élet a világmindenség meg minden, majd 1984-ben a Viszlát, és kösz a halakat című könyvét publikálta. A 80-as évektől már tévének is írt, így a Ki vagy doki című sorozat az ő nevéhez köthető. Karrierje fellendült, újra dolgozott a Monty Python negyedik évadjában, majd megírta Az élet értelmét John Lloyddal karöltve. Valamint a Gyalog Galopp egyik jelenetét is megalkotta.
Később elkezdett egy új könyvön is dolgozni, amely a Dirk Gently holisztikus nyomozóirodájának történeteiről szólt. Magánélete közben válságban jutott, mert a 80-as években egy férjes asszony szeretője volt (ismert novellista volt a hölgy), aki végül visszament a férjéhez. Viszonylag későn, csak 1991-ben találta meg élete párját Jane Belsont.
Magánélete jobbra fordulásának köszönhetően a következő évben megjelent a Galaxis útikalauz regényfolyam utolsó része is Jobbára ártalmatlan címmel. Ezzel egy szakasz lezárult az életében, más munkákon dolgozott tovább, és nagy örömére 1994-ben megszületett a lánya is.
A Galaxis útikalauz stopposoknak című művéből ekkor már színdarab, videojáték is készült.
A valaha önbizalomhiányos férfi életében 15 millió példány kelt el e könyvéből, úgy, hogy Németországban és Svédországban bestseller lett.
2000-ben nagyszabású mozifilm készült könyvéből, de a bemutatót már nem érte meg. Mindenki megdöbbenésére 2001. május 11-én mindössze 49 évesen szívinfarktusban elhunyt. Tiszteletére május 25-e Törülközőnap lett, amikor a rajongók szerte a világon nyakukban egy törölközővel járják az utcákat.
EZ IS ÉRDEKELHET: