Karrier vagy gyerek. Gyerek vagy karrier. A nők életében eljön az a pillanat, amikor választás elé kényszerülnek. Olyan világban élünk, ahol a nőknek igenis van karrier lehetőségük, csak nehéz dönteni. Nehéz jól dönteni. Vagy éppen nincs jó döntés.
Ebben a témában kaptam egy TED konferencia videót nemrég, és olyan igazságokat és tanulságokat találtam benne, amelyeket szeretnék veletek is megosztani. Az előadó Sheryl Sandberg volt, a Facebook ügyvezető igazgatónője.
Ő, mint befolyásos női vezető tette fel a kérdést az előadás keretében, hogy miért van ennyire kevés női vezető?
Vajon miért nem érik el a nők a karrierjük csúcsát? Bár ő is édesanya, tanácsait 3 pontban foglalta össze: mit tehet a nő saját maga, ha a munkaerőpiacon akar maradni.
Ezek pedig:
- Ülj az asztalhoz!
- A társad legyen valódi társ!
- Ne szállj ki, mielőtt tényleg kiszállnál!
Lássuk bővebben ezeket a kijelentéseket:
Ülj az asztalhoz!
A nők rendszeresen alábecsülik a képességeiket. Míg a férfiak maguknak tulajdonítják a sikereiket, addig a nők külső tényezőknek, mint például valaki segített vagy keményen dolgozott. A férfiak csak egyszerűen annyit mondanak, ők ennyire királyak.
A nők nem állnak ki magukért a munkahelyükön, például egy bértárgyalás alkalmával. Ha a nő nem érti meg, miért sikeres, ha nem bízik a képességeiben, ha nem az asztalhoz ül le a többi férfihoz, hanem visszahúzódik a sarokba, akkor nem fog eljutni az előreléptetésig, vagy akár a vezérigazgatói irodába.
A probléma ott van, hogy a férfiak esetében a siker hozza a népszerűséget, míg ha egy nő sikeres, akkor törtető és nem családcentrikus.
A társad legyen valódi társ!
A mai világban a nők ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak. Ehhez jön a háztartásban elvégzendő munka zöme, és a gyereknevelés is elsődlegesen a nőkre hárul. Természetesen rengeteg segítséget kaphat egy nő a párjától, nem a hétköznapi dolgokkal van a gond.
A társadalmi elvárások azonban nagy nyomást gyakorolnak a férfiakra, hogy sikeresek legyenek. A férfi a családfenntartó szerepét képviseli, emiatt hat sokak szemében furcsán, ha a férj jár a gyerekkel a különböző foglalkozásokra, több házimunkát végez otthon, míg a feleség a karrierjét egyengeti.
Egy valódi társnak meg kell érteni, hogy mire vágyik a párja és abban támogatnia kell. Ez a párkapcsolat egyik alapköve.
Ne szállj ki, mielőtt tényleg kiszállnál!
A nőkben előbb-utóbb elkezd érlelődni a gondolat, hogy kisbabát szeretnének. Majd a kérdés, hogy hogyan fogja egy gyermek megváltoztatni a mindennapokat. Annyira a babára kezd ilyenkor a nő koncentrálni, hogy elutasítja a lehetőségeket, nem törődik az előléptetéssel, nem akar új projektbe belekezdeni, egyszerűen kihátrál. De miért is? A baba megfoganásáig évek is eltelhetnek, majd még 9 hónap terhesség következik. Túl korán kezdenek el a nők a babával foglalkozni és a karriert parkolópályára helyezni. Fontos, hogy a munka kihívásokkal teli legyen, hogy a nők kapjanak elismerést és érezzék magukat különlegesnek. Különben kiégnek, a pozíciót pedig valaki más, többnyire egy férfi kapja meg.
Sok esetben így már érthető, miért nem jut el egy nő a karrierje csúcsára.
Talán a jövő generációjának lesz választása. A férfiak eldönthetik, hogy a karriert vagy a háztartást választják, és a nők is lehetnek úgy sikeresek, hogy mindenki elismeréssel tekint a teljesítményükre.
Mit gondoltok?
EZ IS ÉRDEKELHET: HOGYAN LEGYÜNK FELKÉSZÜLTEK ÉS MAGABIZTOSAK A RETTEGETT ÁLLÁSINTERJÚN?
Nagyon szép teória, meg minden, bla-bla-bla.
Majd szóljatok ha így is lesz:)
A beidegződések melyen vannak.
De ne adjátok fel. Nézzétek meg a történelmet, igaz, hogy több száz évbe került amíg idáig értetek, innentől szerintem már csak pár évtized azt megjöttök!:))))
Na, megyek, vacsizni, mert a nejem megjött a munkából, és még volt kedve vacsit csinálni:)
Na ezt hívom én emancipációnak:))